• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Veszélyesek lehetnek a gyógynövénykultusz vadhajtásai

Lapszemle 2019.08.27 Forrás: magyarnemzet.hu
Veszélyesek lehetnek a  gyógynövénykultusz vadhajtásai

Vizsgáltunk már olyan terméket a laboratóriumban, ami halált okozhatott volna.

Reneszánszát éli Magyarországon a gyógynövény-felhasználás, ám nem árt az óvatosság — mondja Csupor Dezső gyógyszerész, gyógynövényszakértő, aki Ködpiszkáló című blogján közérthetően igyekszik eloszlatni a tudományterülettel kapcsolatos szaporodó tévhiteket. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara dékánhelyettesének életében a tudomány mellett tökéletesen megfér a hit, évek óta református presbiterként is szolgál. A Magyar Nemzet interjúja.

Óriási a kereslet napjainkban a természetes alapanyagból készülő termékek, ezzel együtt a gyógynövények iránt. Sokan úgy gondolnak ezekre a készítményekre, mint amik teljességgel veszélytelenek. Igazuk van?

– Sajnos nincs. A fejlett világban a gyógynövényeket döntően étrend-kiegészítők formájában fogyasztják, aminek véleményem szerint az Európai Unión belül, így hazánkban is nagyon liberális a szabályozása. Elég előzetesen bejelenteni egy új terméket, nem kell bevizsgáltatni, ezért legfeljebb a szúrópróbaszerű ellenőrzésnél vagy akkor derül ki, hogy gond van, ha valakinél egy szer problémát okoz. Mivel az emberek többsége ugyanúgy betegséget akar megelőzni vagy meggyógyítani az étrend-kiegészítőkkel, mint a gyógyszerekkel, az előbbi szabályozását közelíteni kellene az utóbbiéhoz.

Rendszeresen érkeznek hírek a forgalomból kivont étrend-kiegészítőkről, de önök hallottak olyanról, amelyik miatt valakinek komoly baja lett?

– Vizsgáltunk már olyan terméket a laboratóriumban, ami halált okozhatott volna. Egy potencianövelőről van szó, amit abszolút természetes alapanyagúnak hirdettek, de közben a kék tabletta szintetikus hatóanyaga volt benne, csak éppen négyszer akkora dózisban, amitől mondjuk egy szívbeteg simán meghalhat. Szinte bizonyos, hogy okoztak már bajt a nem megfelelő minőségű vagy a feleslegesen szedett étrend-kiegészítők, a helyzet azonban az, hogy nemzetközi felmérések is bizonyítják: a betegek inkább elhallgatják az orvosok előtt, ha ilyet szednek.

Honnan tudhatjuk, valójában mi van abban, amit természetes alapúnak hirdetnek?

– Ezt jelenleg egyáltalán nem tudhatjuk. Ha biciklit vásárolunk, egyértelmű, hogy kell lennie kerekének és kormányának, különben nem fog gurulni. De ha veszek egy dobozt, amiben vannak kapszulák, azokban porok, abban molekulák, csak remélhetjük, hogy tényleg az és olyan mennyiségben van benne, mint ami a csomagoláson szerepel. Olyan cégektől, amelyek több évtizede a magyar piacon vannak, jó eséllyel kapunk megbízható terméket. A legrizikósabb a web­shopos vásárlás, mert sokszor még a valós értékesítő személye is kideríthetetlen, ezért ha problémánk van, bottal üthetjük a pénzünk nyomát, és legrosszabb esetben az egészségünk is rámehet. A teljes interjú itt olvasható