Viharos körülmények között élesedik az új ügyeleti rendszer

Március 1-jével Győr-Moson-Sopron vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye is átáll az új ügyeleti rendszerre. Mivel immár három vármegye lakosait érinti az elmúlt évek egyik legnagyobb egészségügyi reformja, úgy gondoltuk, hogy érdemes csokorba szedni a legfontosabb tudnivalókat. Az Index magyarázó összefoglalója. 

A mentők fognak ellátni, ha – mondjuk – este belázasodom?

A koncepció szerint Budapest kivételével 174 járásban, hétköznap 16 és 22 óra között, hétvégén 8 és 14 óra között elérhető az alapellátási ügyeleti szolgálat, erre az időszakra elsősorban háziorvosok jelentkezését várja a mentőszolgálat. Az ezt követő időszakban, tehát hétköznap 22 óra és másnap reggel 8 között, hétvégén pedig 14 óra és másnap reggel 8 között 81 településen 102 telephelyen lesznek jelen fizikálisan a mentőszolgálattal szerződő szakemberek, ezeket az egységeket a betegek személyesen is felkereshetik. 

Mit kell tennem ahhoz, hogy ellátáshoz jussak? 

A rendszer egyelőre csak három vármegyében élesedett. Azoknak, akik Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élnek, már most is az 1830-as számot kell hívni abban az esetben, ha nincs vészhelyzet, de valamilyen egészségügyi ellátásra mégis szükség lenne, a háziorvos pedig már nem rendel. A rögzített vonal túloldalán a mentésirányító felméri, hogy a beteget otthonában el lehet-e látni. Ha igen, de kell hozzá orvos vagy ápoló, ügyeleti kocsit küld, ha pedig a beteg állapota súlyos, azonnal kivezényli a legközelebbi mentőegységet.

Nem kockázatos egy ilyen horderejű változást egyik napról a másikra bevezetni?

A kormány ebben a kérdésben mindig a Hajdú-Bihar vármegyei pilotprogramra hivatkozik, ott ugyanis már 2021 júliusa óta ez a rendszer működik. A döntéshozók szerint az itt összegyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy a változást érdemes az ország más területeire is kiterjeszteni.

Mikor fog bekapcsolódni a többi vármegye és Budapest?

A mentőszolgálat tervei szerint áprilistól Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében élesedik az új rendszer. A további vármegyék belépése függ a helyi ingatlanállománytól, a szerződéskötések ütemétől és attól is, hogy kell-e beszerezni új eszközöket. Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója a lapunknak adott interjúban elárulta: tervben volt, hogy április-májusra Komárom-Esztergom és Békés vármegye is csatlakozzon, de az itt található telephelyek még ráncfelvarrásra szorulnak. Egyes hírek szerint Somogyban októbertől léphet életbe az új rendszer, Takács Péter államtitkár a Kossuth rádióban pedig arról beszélt, hogy 2023 decemberére Pest vármegyét, 2024 elején pedig Budapestet is bekapcsolják az új típusú ellátásba.

További részletek az Index cikkében.