• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Világszintű eredmények a baktériumok kutatásában

Lapszemle 2018.11.15 Forrás: magyaridok.hu
Világszintű eredmények a baktériumok kutatásában

Egy magyar Lendület-csoport az antibiotikum-rezisztencia okait keresi.

Napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi kihívása az antibiotikum-rezisztencia. Ezt, illetve a legkisebb baktériumok, az úgynevezett mikoplazmák elleni védekezési lehetőségeket kutatja az MTA egyik Lendület kutatócsoportja. A Gyuranecz Miklós állatorvos vezette csapat tagjai eddig is komoly sikereket értek el, és az állatorvosi szakmán belül már most világhíresek, írja a magyaridok.hu.

Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek úgy a humán, mint az állategészségügyben. Mint megírtuk, az antibiotikumok nem megfelelő használata miatt kialakuló ellenálló kórokozók néhány évtizeden belül több ember halálát fogják okozni világszerte, mint a rák.

Van Magyarországon egy kutatócsoport, amely szerint az egyre aggasztóbb helyzet egyik fontos kiváltója lehet, hogy több ázsiai országban évtizedek óta gyakorlatilag folyamatos antibiotikum-kúrán tartják a baromfiállományokat az úgynevezett mikoplazmózis elleni védekezés céljából.

A mikoplazmák a ma ismert legkisebb baktériumok, amelyek elsősorban a légző- és a húgy-ivari szerveket támadják meg.

Az említett Lendület kutatócsoport vezetője, Gyuranecz Miklós állatorvos lapnak elmondta: amiatt, hogy egyes ázsiai országokban, mint például Indiában vagy Kínában a csirkéket a mikoplazmózis elleni védekezés céljából majdhogynem folyamatosan antibiotikummal kezelik, nemcsak az állatokat megbetegítő kórokozók válnak ellenállóvá, de azok a baktériumok is, amelyek szintén előfordulnak a csirkében, de az embert is képesek megfertőzni.

– Kutatásaink eredményeként már léteznek olyan molekuláris gyorstesztek, amelyek alkalmasak arra, hogy a levett mintából kivonva a DNS-t, nyolc órán belül meg tudjuk határozni az adott törzs antibiotikum-érzékenységi profilját. Egy ilyen vizsgálat eddig hetekbe, sőt hónapokba telt, ami miatt az állattartó gazdaságokban nem tudtak célzott terápiát alkalmazni, hatalmas anyagi károkat voltak kénytelenek elszenvedni – mutatott rá Gyuranecz Miklós.

A 2012-ben alakult Lendület kutatócsoport már most egyedülálló eredményeket mondhat magáénak. Ahogyan a fiatal kutató fogalmazott, ezekkel ugyan nem lehet bekerülni a híradókba, viszont fel lehet kerülni az állatorvosi kutatások világtérképére, köszönhetően a Lendület pályázat biztosította anyagi háttérnek és a kutatócsoportban dolgozók felkészültségének.

Legolvasottabb cikkeink