• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Világszintű eredmények a baktériumok kutatásában

Lapszemle 2018.11.15 Forrás: magyaridok.hu
Világszintű eredmények a baktériumok kutatásában

Egy magyar Lendület-csoport az antibiotikum-rezisztencia okait keresi.

Napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi kihívása az antibiotikum-rezisztencia. Ezt, illetve a legkisebb baktériumok, az úgynevezett mikoplazmák elleni védekezési lehetőségeket kutatja az MTA egyik Lendület kutatócsoportja. A Gyuranecz Miklós állatorvos vezette csapat tagjai eddig is komoly sikereket értek el, és az állatorvosi szakmán belül már most világhíresek, írja a magyaridok.hu.

Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek úgy a humán, mint az állategészségügyben. Mint megírtuk, az antibiotikumok nem megfelelő használata miatt kialakuló ellenálló kórokozók néhány évtizeden belül több ember halálát fogják okozni világszerte, mint a rák.

Van Magyarországon egy kutatócsoport, amely szerint az egyre aggasztóbb helyzet egyik fontos kiváltója lehet, hogy több ázsiai országban évtizedek óta gyakorlatilag folyamatos antibiotikum-kúrán tartják a baromfiállományokat az úgynevezett mikoplazmózis elleni védekezés céljából.

A mikoplazmák a ma ismert legkisebb baktériumok, amelyek elsősorban a légző- és a húgy-ivari szerveket támadják meg.

Az említett Lendület kutatócsoport vezetője, Gyuranecz Miklós állatorvos lapnak elmondta: amiatt, hogy egyes ázsiai országokban, mint például Indiában vagy Kínában a csirkéket a mikoplazmózis elleni védekezés céljából majdhogynem folyamatosan antibiotikummal kezelik, nemcsak az állatokat megbetegítő kórokozók válnak ellenállóvá, de azok a baktériumok is, amelyek szintén előfordulnak a csirkében, de az embert is képesek megfertőzni.

– Kutatásaink eredményeként már léteznek olyan molekuláris gyorstesztek, amelyek alkalmasak arra, hogy a levett mintából kivonva a DNS-t, nyolc órán belül meg tudjuk határozni az adott törzs antibiotikum-érzékenységi profilját. Egy ilyen vizsgálat eddig hetekbe, sőt hónapokba telt, ami miatt az állattartó gazdaságokban nem tudtak célzott terápiát alkalmazni, hatalmas anyagi károkat voltak kénytelenek elszenvedni – mutatott rá Gyuranecz Miklós.

A 2012-ben alakult Lendület kutatócsoport már most egyedülálló eredményeket mondhat magáénak. Ahogyan a fiatal kutató fogalmazott, ezekkel ugyan nem lehet bekerülni a híradókba, viszont fel lehet kerülni az állatorvosi kutatások világtérképére, köszönhetően a Lendület pályázat biztosította anyagi háttérnek és a kutatócsoportban dolgozók felkészültségének.