• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Vissza akarjuk adni az orvost a betegnek

Lapszemle 2020.12.28 Forrás: demokrata.hu
Vissza akarjuk adni az orvost a betegnek

2026 tavaszán birtokba vehetik az állampolgárok Európa legmodernebb kórházát, a hazai egészségügy zászlóshajóját!

A járvány ellenére már megjelentek az első munkagépek azon a telken, ahol a magyar egészségügy zászlóshajójának számító Dél-budai Centrumkórház (DBC) fog felépülni. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízottal, a Szent Imre Kórház főigazgatójával arról beszélgetett a Demokrata, milyen változásokat indíthatnak el a járvány során szerzett tapasztalatok, továbbá hogy mennyire terhelték meg az egészségügyi rendszert az elmúlt hetek-hónapok.

– A szuperkórház szlogenje szerint önök a jövő kórházát építik. Hogy áll most a beruházás?

– Jó hírről tudok beszámolni, hiszen Dobogón, a leendő szuperkórház helyszínén már megkezdődtek a munkálatok. Természetesen még nem a falakat húzzuk fel, de a munkagépek már a geológusok, régészek és a tűzszerészek munkáját készítik elő. Jelenleg is gőzerővel zajlik a tervezés, tehát ha minden akadálytalanul halad, akkor 2022 tavaszán megtörténik az alapkőletétel, elkezdődik az építkezés, és 2026 tavaszán birtokba vehetik az állampolgárok Európa legmodernebb kórházát, a hazai egészségügy zászlóshajóját!

 A tudósok szerint nem kizárt, hogy a jövőben is előfordulhatnak a mostanihoz hasonló járványok. Erre is felkészítik a dél-budai centrumot?

– A Covid-járvány világszerte rádöbbentette a szakembereket, hogy a kórháztervezés eredményei milyen ingatagok. A mi szakértői csapatunk ezért – a járvány szülte nehézségeket látva és értékelve – a kórház bizonyos részeit újratervezte, például járványügyi körülményekhez igazították a betegutakat, az izolációs rendszereket. A kórházépítészet múlt századi válasza a járványokra az épületek úgynevezett pavilonos elrendezése volt. A technika rohamos fejlődésének köszönhetően azonban ma már tömbkórházban is megteremthetők az izoláció feltételei. Mi ezt úgy valósítjuk majd meg, hogy egy többszintes közlekedőtengely két oldalára csatlakoznak az egyes ellátási területek. A szállítási útvonalak is külön-külön haladnak, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt. Struktúránk lényege és kiemelkedő tulajdonsága a rugalmas szakaszolhatóság, vagyis az egyes egységeket járvány esetén egymástól függetlenül is lehet használni.

– Az új kórház új gyógyítási filozófiát is hordoz majd?

– Mi a jelenlegi egészségügyi komplexumokétól eltérő, új filozófia alapján működtetjük majd a DBC-t. Úgy szoktuk mondani, hogy vissza akarjuk adni az orvost a betegnek. Minden szoba egyágyas lesz, ami kellő privát szférát biztosít a betegeknek, és egyben kitűnő személyes konzultációs lehetőséget is a kezelőorvossal. Az orvosok és nővérek számára komfortos körülményeket kínáló munkaállomásokat alakítunk ki, ugyanakkor a legkorszerűbb diagnosztikai és technikai háttér áll majd rendelkezésre.

– A beruházást ellenzők azzal érveltek, hogy már most is túlméretezett a hazai gyógyítókapacitás a lélekszámhoz képest.

– A magyar egészségügynek valóban nincs szüksége ágyszámnövelésre. Ám a DBC felépülése nem eredményez majd többletkapacitást, csak az ellátásokat telepítjük át lényegesen jobb, ultramodern körülmények közé.

– A járványhelyzet tapasztalatai nem csak a szuperkórház áttervezését tették szükségessé. Rávilágítottak a hazai egészségügy gyenge pontjaira is?

– Az mindenki előtt nyilvánvaló, hogy átalakulóban van a magyar egészségügy. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy egy világjárvány közepette megoldhatatlan a gyökeres rendbetétel. A Covid-járvány kapcsán beindított változtatásoknak az az elsőrendű céljuk, hogy a korábbiaknál is biztonságosabbá tegyék az ellátást, és a lehető legtöbb ember életét meg tudjuk menteni. Ez most a legfontosabb feladat. Ám amit elkezdtünk, be is kell fejezni. A pandémia után, mint egy háború végén, számba kell majd venni a veszteségeket, fel kell tárni a hibákat, a hiányosságokat, az adódó lehetőségeket, és az ellátási igényekre szabottan kell átalakítani, megújítani és a lehető legmagasabb színvonalra emelni az egészségügyet. Nagyon örvendetesnek tartom, hogy ez a folyamat elindult, azonban véleményem szerint az igazi átalakítás csak a pandémia után várható. Ennek alapjait a mostani változások készítik elő. Egyébként épp a járványhelyzet világított rá, hogy az egészségügyben jelentős többletkapacitások vannak. Ezért szerintem fel kell vetni a kórházi ágyak számának és elosztásának a kérdését, mivel a főváros és az agglomeráció ellátásáért a jövőben a centrumkórházak felelnek majd. Ugyanakkor a szociális gondozórendszer szintén vizsgálatra szorul, sőt, úgy vélem, napirendre kell majd venni a szociális jellegű ellátásnak az egészségügyi ágazattól való különválasztását is. Továbbiak a cikkben