Vas jubileumi diplomát kapott
dr. Kovács István, aki 73 éves koráig volt aktív gyógyító. A 90 éves, nyugalmazott főorvossal a
beol.hu portálja beszélgetett.
Szegedi vagyok, ott végeztem általános orvosként 1951 júniusában. Megkérdezték, mi szeretnék lenni. Válaszoltam, itt szülész. Közölték, sebész leszek és a Dunántúlon. Egy lánynak udvaroltam korábban, ő azt mondta, kellemes hely Szekszárd. Azt választottam. A megye egyetlen kórházában 100 ágyas sebészet működött. Szakvizsgáztam, majd 5 év után (mögöttem hagyva 3 ezer 600 műtétet) váltottam, Simontornyán voltam 2 évig körzeti orvos, majd bevezettem Kisdorogon egy újonnan létrehozott körzetet. Visszakerülve Szegedre, Hódmezővásárhelyre jártam a sebészeti szakrendelőbe dolgozni, s közben megismertem a feleségemet. Szerettünk volna mindketten Szegeden orvosi álláshoz jutni, nem sikerült. Orosházán viszont igen. 1968 októberétől kezdtem dolgozni, a szakrendelőben dr. Pálka Lajost váltottam – idézte fel a kezdeteket Kovács doktor, aki aktivitását a nyugdíjas évek alatt is megőrizte: ő volt tíz éven át a véradóállomás donorvizsgálója.
A tétlenség megöli az embert — ezt így éreztem mindig. 73 éves voltam, amikor azt mondtam magamnak, végleg leteszem a lantot. Utána a fotózásnak és a legkedvesebb hobbimnak, a horgászatnak éltem. Ma már visszafogtam a tempót a saját egészségem megőrzése érdekében. Végtelenül hálás vagyok, hogy az orosháziak gondoltak rám, és 2016-ban, a városalapítás ünnepén Orosháza egészségügyéért végzett munkám elismeréseként kitüntettek a Dr. László Elek díjjal – tette hozzá a nyugalmazott főorvos.