Visszavennék a béremelés egy részét

Gyorsan, legalábbis részben, visszavennék, amit adnak – fogalmazott Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azután, hogy tegnap egyeztettek az egészségügyi államtit-kárság és a szakmai szervezetek képviselői az egészségügyi dolgozók béremelésének technikai részleteiről. Mint mondta: a kormány által jóváhagyott alapbéremeléshez jogszabályokat kell módosítani, amelyek alkalmat adnak arra, hogy más területeket érintő változásokat is átvezessenek a döntéshozók. Ilyen lenne például az ügyeleti rendszer szabályozása. A tervek szerint az eddigiekkel ellentétben nem lehetne minden 12 órán túli ügyeleti szolgálatot önként vállalt túlmunkának tekinteni – annak egy része a munkáltató által kötelezően elrendelt túlmunkának minősülne.

Mivel ez utóbbiért 50 százalékkal kevesebb díjazás jár, mint az önként vállalt túlmunkáért, így jelentősen csökkenne az orvosok összkeresete. Bélteczki János számításai szerint egy átlagos fizetéssel rendelkező doktornakl, aki egy hónapban ötször ügyel, bruttó 32 400 forintos veszteséget okozna ez a módosítás. – Ez elfogadhatatlan, hiszen a kormány által jóváhagyott bruttó 65 823 forintos alapbéremelésnek ez egy jelentős részét elvinné – fogalmazott Bélteczki János.

Hozzátette: a tegnapi egyeztetésen úgy tűnt, mintha a döntéshozók nem is lennének tisztában ennek az általuk jogharmonizációsnak nevezett változásnak a következményeivel, ezért nyitottak voltak a további egyeztetésre.

Ismert: a kormány a múlt héten döntött arról, hogy januárig visszamenőleg, differenciáltan eme-lik az egészségügyben dolgozók bérét. Eszerint az orvosok többsége bruttó 65 823 forintos emelésre számít, míg a szakdolgozóknál bruttó 1000 és 25 000 forint között változik az összeg. A pályakezdő szakdolgozók kimaradnak a béremelésből.