• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Visszavonta téziseit a Nobel-díjas professzor

Lapszemle Forrás: Qubit

Arra kérte a Nature Chemistry szerkesztőit, hogy töröljék 2016-os tanulmányát.

Minden tiszteletet megérdemel a londoni születésű, lengyel felmenőkkel rendelkező, magát kanadai-amerikainak valló Jack William Szostak. A Harvard Nobel-díjas molekuláris biológus professzora sűrű elnézések közepette ugyanis arra kérte a Nature Chemistry szerkesztőit, hogy töröljék azt a jeles és sokat tapasztalt redakció által befogadott 2016-os tanulmányát, amelyben nem kevesebbett állított, mint hogy kollégáival közösen megtalálta az élet egyik rejtélyét - írta a qubit.hu.

Hogyan keletkezik az élet? Hogyan lesz a szervetlenből szerves?
Ez a rejtély nem más, mint a Föld bolygóvá válása után, olyan 3 milliárd évvel ezelőtt már fortyogó őslevesben feltehetően létező oligoarginin peptid (a fehérjék építőanyagaként is szolgáló aminosavlánc), amely révén az öröklődés menetében főszerepet játszó ribonukleinsav (RNS) képes volna önmagát enzimes segítség nélkül is reprodukálni – legalábbis Szostak tavaly megjelent tanulmánya szerint.

Szostak a Nature-nek írt mea culpájában szerfelett kínosnak aposztrofálta saját hibáit, amelyekre a kutatócsoportjában dolgozó Tivoli Olsen hívta fel a figyelmét. „Túlságosan is izgatottak voltunk, azt hittük, hogy legalább részben választ találtunk erre a legalább fél évszázada az egész szakmát lázas keresésre ösztönző kardinális kérdésre" – talált magyarázatot kapkodására a Nature-nek írt levelében a Nobel-díjas professzor. Kollégája a természettudományos protokoll alapján idén megismételte a 2016-ban publikált kísérletsorozatot, de akárhányszor próbálkozott, egész más eredményre jutott, mint profeszora. Az oligoarginin peptid nem indította be az RNS-reprodukciót. A teljes cikk itt

Legolvasottabb cikkeink