Viszonylag sok orvos végez, ápolókkal viszont rosszabbul állunk

Nem szerepel rosszul Magyarország uniós összehasonlításban abban a statisztikában, amely a frissen végzett orvosok számát mutatja, a szakápolói pályáknál viszont sokkal hátrébb állunk, derül ki az Eurostat friss statisztikájából, amelyet a G7.hu szemléz. 

Számokban: százezer lakosra 2022-ben közel 17 frissen végzett orvos jutott Magyarországon, ápolóként pedig 14-en végeztek. Arányait tekintve a legtöbb orvost Bulgária képzi (30 fő), az ápolóknál viszont messze Hollandia az első (62 fő).

Magyarországon az államilag finanszírozott felsőoktatási képzéseknél a hallgatóknak nyilatkozatot kell tenniük, amelyben vállalják, hogy a végzés utáni 20 évben legalább annyi időt dolgoznak Magyarországon, mint amennyi ideig állami finanszírozásban tanultak. Ha ez nem teljesül, akkor a képzési díjat utólag ki kell fizetni.

A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán a képzés díja jelenleg félévente 1,35 millió forint.

Mivel az orvosok szerte Európában keresettek, és a nyugat-európai országokban a karrierjük előrehaladtával jól is keresnek, a későbbi külföldi fizetésükből idővel akár ki is fizethetik a magyar képzés költségét, ezért a szabály náluk csak korlátozottan alkalmas az elvándorlás csökkentésére. Befolyásolja a statisztikát az is, hogy önköltséges alapon sok külföldi diák végez a magyar orvosi szakokon, ők pedig nem Magyarországon állnak munkába.

Tágabb kontextusból nézve az orvosképzés kibocsátása fontos mutató, de önmagában nem mond sokat az ország egészségügyi szolgáltatásának minőségéről, hiszen azt rengeteg más tényező is alapvetően befolyásolja. Példaként mutatja be a lap, hogy 2023-ban a munkában lévő orvosok 22 százaléka 65 évesnél idősebb volt a KSH adatai szerint, a munkaerőhiány pedig általános, vagyis a viszonylag magas diplomás kibocsátás ellenére is komoly szerkezeti problémákkal küzd a szektor. 

További részletek a G7.hu-n.