Vita a babamentő inkubátorokról

Gyerek- és nőellenesek a kórházak elé kitett inkubátorok – állapította meg egy uniós vizsgálat. Ugyanez az ENSZ gyerekjogi bizottságának hivatalos álláspontja is, tavaly javasolták is Csehországnak, hogy ezt a gyakorlatot szüntesse meg. A csecsemőgyilkosságok megelőzését szolgáló berendezés Csongrád megyében már megmentette egy baba életét, aki azóta családban él. Az Európai Unió Daphne keretében tíz országban, köztük Magyarországon vizsgálta, hogy kik, miért, milyen körülmények között hagyják el újszülött, illetve kicsi gyerekeiket – foglalkozott a témával most a Délmagyar – online is.

Csongrád megyében egyetlen babamentő inkubátor van: a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának oldalánál. A 2000-ben átadott, különálló házként funkcionáló építményben eddig egy babát helyeztek el, 2010 januárjában. Az egészséges kislányt, aki valószínűleg a 37-38. hétre született, néhány órával azelőtt, hogy az inkubátorba tették volna, az ügyeletes gyermekgyógyász Lórántfi Sárának nevezte el. Ő szinte azonnal családba került, hiszen a családjogi törvény szerint úgy tekinthető, hogy az anya ezzel lemondott a kicsiről, nincs szükség hosszadalmas procedúrára, az örökbeadás engedélyezésére.

Ilyenkor rendőrségi eljárás sem indul, nem keresik az anyát. Ha azonban bárhol máshol teszik le a babát – akár a klinika lépcsőjénél –, kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt indul eljárás. Ha a kitett csecsemő meghal, az pedig emberölés minősített esetének számít.

Amíg van csecsemőgyilkosság Magyarországon, addig van létjogosultságuk ezeknek az inkubátoroknak. Ha csak egy gyerek életét megmentik, már megérte – vélekedett Orvos Hajnalka, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi docense. Az anyának lehet ez egy utolsó mentsvár is, ha úgy gondolja, mégsem tudja felnevelni a picit. Lemondhat róla szülés után az intézményben is, ilyenre is van példa minden évben 5-7 alkalommal. Ilyenkor azonban az örökbeadás nem anonim, amely miatt az anyák egy része örökre megbélyegzettnek érzi magát – fűzte hozzá Orvos Hajnalka.

A babamentő inkubátorok elsődleges célja, hogy alternatívát kínáljanak a csecsemőgyilkosságokkal szemben: legyen más megoldás azok számára is, akik titkolni akarják, hogy megfogant gyermeküket nem szeretnék megtartani. Csongrád megyében évek óta nem történt ilyen eset. Legutóbb 2006 májusában, egy balástyai tanya mellett nejlonzacskóba dugva ásta el újszülött kislányát egy romániai magyar nő. A 25 éves nőt első fokon nyolc év börtönre ítélte a megyei bíróság.

Hazánkban 2001 óta nem tartják nyilván az újszülött-gyilkosságot önálló cselekményként, így nem lehet tudni, pontosan hány csecsemőtől szabadultak meg így. 1998-ban 30 ilyen esetre derült fény, 2001-ben is 24 eset borzolta a kedélyeket, azóta azonban folyamatosan csökkent a számuk: átlagosan évi 10-nél nem tudni többről. Azonban 1996 óta hazánkban elérhető inkubátorokban az elmúlt tizenhat évben körülbelül 40 csecsemőt találtak – jegyzi meg a lap.