Vizet a semmiből – küzdelem a sivatagosodás ellen

Az arzénmentesített dekantált víz és a szennyvíztisztításból keletkező szürke víz hatalmas kiaknázatlan lehetőség a kiszáradás elleni küzdelemben – derül ki egy kis alföldi község példájából. A Csongrád-Csanád megyei Ruzsán évek óta kísérleteznek a vízmegtartás alternatív módszereivel. Piciben nemcsak az ökoszisztéma javítása vizsgázott jól, hanem az önkormányzat, a vízügy és a civilek együttműködése is. A VálaszOnline riportja a déli határ közeléből, ahol azt mondják: a sivatagosodást jórészt helyben okozták, ezért helyben is kell tenni ellene.

– Harmincöt hektáron gazdálkodunk a település határában. Többgenerációs történet, már a nagyapám is ezzel foglalkozott. Olyan 15-20 éve már éreztem, hogy valami megváltozott – kezdi Vass Tibor. – Annyira kevés csapadék esett, főleg nyáron, és a talajvíz olyan mértékben lecsökkent, hogy öntözés nélkül nem fejlődött már se a kukorica, se a legtöbb gabonaféle. Öntözést pedig csak a zöldségtermesztésben éri meg alkalmazni. Érdemes tudni, hogy ez a terület az ország egyik legjelentősebb szabadföldi zöldségtermelő régiója: újburgonyában, sárgarépában, petrezselyemben, káposztafélékben is erős – sorolja. Vass Tibor szerint az aszály „lassú gyilkos, akár a cukorbetegség”, és középtávon nem is a földművelés itt a kérdés, „hanem az elemi létfeltételek”, hogy „lakható lesz-e még a Homokhátság”. a Homokhátság sivatagosodását a helyi „totális vízelvezetés” és a globális felmelegedés egymást erősítő hatása okozza.

A vízelvezetés évtizedes logikája helyett át kell állni vízmegtartásra – folytatja a polgármester. Ezen a ponton az ökológusok, hidrológusok által régóta (és újabban már a vízügy által is) szorgalmazott táji vízmegtartást hozza fel: a legtöbb nedvesség ugyanis nem a felszínről, hanem a talajból hiányzik, és a szakértők szerint ameddig a talaj vízegyensúlyát nem állítjuk helyre, addig a felszínen sem lesznek rendben a dolgok.

– Ha a legegyszerűbben fejezem ki, mi a célunk, így hangzik: lefolyáslassítás. Vagyis a csapadék formájában ide érkező vizet minél inkább helyben tartani, hagyni a talajba szivárogni – teszi hozzá Balla Iván. Szerinte is „át kell rendezkedni” vízmegtartásra: – Magyarországra évente bejön nagyjából 114 km³ víz a Kárpát-medence vízgyűjtőjéről, vagyis a folyókon keresztül, és kimegy 120. Vagyis évi 6 km³ itt képződik meg, főként csapadék formájában. Ez a legfontosabb forrás – mondja Balla Iván.

További részletek a valaszonline.hu-n.