Vizsgálják, milyen szennyeződés van a halakban?

Egy átfogó felmérés keretében a hazai halastavakban a vizsgált több, mint ötszáz féle vegyületnek csak kevesebb, mint 10%-a volt kimutatható. Az eredmények ismeretében a jövőben megszülethetnek azok a határértékek, amelyek a növényvédő szerek és gyógyszermaradványok nagy részénél jelenleg még hiányoznak. A HappyFish elnevezésű projekt során mód nyílik az édesvízi haltermékek minőségét befolyásoló tényezők azonosítására is - írta a Laboratorium.hu.

Az “Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” elnevezésű, röviden csak HappyFishnek hívott, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt legfőbb célja, hogy megértse és meghatározza a minőségi halhús kritériumait, és a további jogi szabályozáshoz határértékeket javasoljon. Ez utóbbiak ugyanis a haltermékek, elsősorban az édesvízi haltermékek esetében sajnos hiányosak.

A hat vizsgált magyarországi halastó környezeti terhelését a kutatók eddig elsősorban a növényvédő szerek (peszticidek) és a gyógyszermaradványok szempontjából vizsgálták meg. Összességében a 6 tó vizében 12 peszticidet, 3 peszticid-bomlásterméket, valamint 4 gyógyszermaradványt, az üledékben a glifozát peszticidet és bomlástermékét (AMPA) mutatták ki, azonban szinte minden esetben csak az igen alacsony kimutatási határ körül alakult a vegyületek koncentrációja, egészségügyi kockázatokról tehát nem beszélhetünk.

A gyógyszerek közül a vízben és az üledékben több, mint 100 vegyületet vizsgáltak, amelyek közül összesen négyet találtak meg a vizekben. Három (karbamazepin, szulfametoxazol, acetaminofen) a humán klinikai gyakorlatban használt antiepileptikum, antibiotikum és fájdalomcsillapító, illetve egy (flumekvin) az állatgyógyászatban használt antibiotikum. Üledékekből nem lehetett gyógyszermaradványokat detektálni.

Ami a növényvédő szereket illeti: a halastavak vizeiben a 426 vizsgált vegyületből 1 rovarirtó szer metabolitot (DDE, ami a hírhedt DDT bomlásterméke), 5 gombaölőt (fungicidet), 7 gyomirtót (herbicidet) és 2 herbicid-bomlásterméket mutattak ki, az üledékekben csupán glifozát herbicidet és az AMPA nevű metabolitját találták. A peszticid szermaradványok igen alacsony, 0,01-0,1 µg/L, ill. mg/kg nagyságrendben fordultak elő a vízben, ill. az üledékben.

A felmérésben a halastavak vizéből kimutatott peszticidek döntő többsége esetében nem találunk határértékeket [a 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló rendeletben], ahol mégis, ott a kimutatott koncentráció csak tizede a jogszabályban meghatározotténak.

Leggyakrabban a rossz emlékű DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett kimutatni, ezek az összes tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Sajnos ez egybevág az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2016-ban publikált európai hatósági szermaradvány-értékeivel, amelyek szerint a DDT és bomlástermékei a vizsgált állati termékek (tehéntej és disznózsír) leggyakrabban meghatározott idegen anyagai. Azonban meg kell jegyezni, hogy a halakban talált DDE és DDD értékek más állati termékekhez, vagy már érvényét vesztett határértékekhez viszonyítva sem érték el azoknak a tizedét. További részletek a teljes beszámolóban olvashatók