Y-kromoszóma nélkül is férfi lehet a férfi

A humán sejtek 23 pár kromoszómát tartalmaznak, melyekből 22 pár mindkét nemben egyformán néz ki. A 23. pár, a nemi vagy szexkromoszóma viszont eltérő a férfiakban és a nőkben. A nők két X-kromoszómát (XX), a férfiak egy X- és egy Y-kromoszómát (XY) hordoznak. Valamikor a két nemi kromoszóma hasonlóan nézett ki. Mindkettő X alakú volt, és szépen egymáshoz illett. A többi kromoszómapárhoz hasonlóan közöttük is végbement a DNS javításához és a káros mutációk kivédéséhez szükséges gének cseréje. Aztán hiba csúszott a folyamatba, és úgy 166 millió évvel ezelőtt az egyik emlős ősünkben az Y-kromoszóma egy hatalmas darabja megfordult, és fejjel lefelé illeszkedett újra a helyére. Ez akkora változással járt, hogy az Y-kromoszóma már nem illett az X-hez, és a gének cseréjére sem volt többé lehetőség – olvasható a Népszabadság – online oldalán.

Emberekben az Y-kromoszóma az eredeti 800 génjéből már csupán 19-et hordoz. Ilyen veszteségi ütemmel számolva egyes genetikusok azt jósolták, hogy az Y-kromoszóma 4,6 millió éven belül elveszíti utolsó génjét is. Jennifer Hughes amerikai kutató szerint, akinek vizsgálatairól a New Scientist is beszámolt, azonban nem ez a sors vár az Y-kromoszómára.

Kollégáival genetikai elemzésnek vetettek alá egy rhesusmajmot. E főemlős a törzsfejlődés során az emberektől kb. 25 millió évvel ezelőtt vált el. A majom Y-kromoszómája 20 olyan gént tartalmaz, melyek illenek az X-kromoszóma génjeihez, és közülük 19 azonos a humán Y-kromoszóma génjeivel – állapították meg a kutatók. Ezt úgy értékelték, hogy az ember Y-kromoszómájából csupán egy gén veszett el az emberek és a rhesusmajmok utolsó közös ősének létezése óta. Ha ez igaz, az elmúlt 25 millió évben az Y-kromoszóma stabilan tartotta magát. Valószínűleg a gének többségét közvetlenül az X-kromoszómával való rekombinálódás végét jelentő, említett „baleset" után veszítette el. Elképzelhető, hogy a 19 megmaradt gén életfontosságú biológiai funkciókat tölt be, és a közeljövőben várhatóan nem mozdul el a helyéről.

Az ausztrál kutatónő, Jenny Graves, az eltűnő Y-kromoszóma-elmélet támogatója úgy véli, bár a rhesusmajmos vizsgálat szép munka, nem győzi meg arról, hogy az Y-kromoszóma sokáig megmarad. Ha a 19 gén változatai megjelennének más kromoszómákon – és ez bármikor bekövetkezhet –, az Y-kromoszómán lévők helyettesíthetőek lennének, és a férfiaknak nem lenne szükségük az Y-kromoszómára. XY helyett X0 lenne belőlük, mert csupán egy X-kromoszómát hordoznának, az egykori Y helye pedig egy üres lenne. Ez már csak azért sem elképzelhetetlen, mert az állatvilágban van is rá példa. A japán Ryukyu-szigeteki bambuszegér hímjéből például hiányzik az Y-kromoszóma, mégis remekül „elboldogul" nélküle.