Ma hazánkban mintegy 40 millió kábítószerhasználat történik évente, de ez az adat önmagában még nem jelenti a világ végét.
Magyarországon mintegy 20 ezer drogfüggő él, az ellátó rendszer viszont az alkoholistákra koncentrál. Komoly probléma ugyanakkor nincsen, aki le akar szokni, annak a rehabilitációja biztosított – nyilatkozta a vg.hu-nak Zacher Gábor toxikológus. Szerinte Európában nincsenek kábítószert előállító országok, a termelés mára Kína felé tolódott el, ahol viszont szinte mindenféle drog megterem.
Alkalmi használó, rendszeres fogyasztó és függő között óriási különbség van – szögezte le Zacher Gábor, aki szerint az utóbbi csoport a hangsúlyos, miután azt nagyjából 20 ezer ember alkotja. Ennek fele, mintegy 10 ezer ember marihuána függő, 5 ezren intravénás szerhasználók, a maradék 5 ezer ember pedig egyéb szerekkel él.
Hogy pontosan hányan lehetnek azok, akik életükben egyszer elszívtak már egy spanglit, vagy felszívtak egy csíkot, azt nehéz megmondani, de a kérdőívekből kikövetkeztetett adatok azt mutatják, hogy ma hazánkban mintegy 40 millió kábítószerhasználat történik évente – mondta a szakember, hozzátéve: ez az adat önmagában még nem jelenti a világ végét.
A lap kérdésére Zacher Gábor közölte: egy szer veszélyességi foka alapvetően érdekes megközelítés. „Mert ha az egyik veszélyes, akkor egy másik mitől nem az?” – tett fel a kérdést. Mindenesetre elmondta, hogy a biofű nagyon széles körben elterjedt Magyarországon, főként a szegényebb településeken élők használják. Vannak olyan jelentősen elmaradott helyek, szegregátumok, ahol akár 70-75 százalékos jelenléte is van a biofűnek, mely arány nagyon magas – mondta. Emellett kiemelte, a szintetikus szerek között nagyon jól tartja magát az extasy. „Erre azt kell mondanom, hogy szerencsére, mivel ez nem egy olyan cucc, amit tegnap gyártottak le Kínában, és semmit sem lehet tudni róla” – fűzte hozzá. (...)
„Ha egy függő szeretne segítséget kapni, ha változtatni akar az életén, és úgy gondolja, hogy elmenne rehabilitációra, akkor az Magyarországon megoldott” – véli Zacher Gábor. Ugyanakkor limitált az addiktológiai osztályoknak a száma, ahol a kábítószerfüggő betegeket a megvonás utáni első 12 napon (amikor az elvonási tünetek erősen jelentkeznek) kellő hozzáértéssel kezelik. Így az ellátás ezen része egy kicsit döcög. A hiány oka egyébként az, hogy az ilyen osztályok nagy része inkább az alkoholfüggőkre koncentrál, miután Magyarországon mintegy 800 ezer alkoholista él, amihez képest a 20 ezer kábítószerfüggő szinte elenyésző.
Egy fontos jelenségre is felhívta a figyelmet, miszerint a kábítószereseket sokkal kevésbé szeretik az emberek. Egy rendesen megszuttyadt alkoholista még állapota ellenére is szabálykövető tud lenni, míg a kábítószerezők sajátságos életstílust és életvitelt képviselnek, ráadásul a kommunikációjuk is más.
A kábítószerezés ráadásul nem a 60 évesek sportja, míg az alkoholistákat nem feltétlenül a huszonévesek jelentik – mondta Zacher Gábor, aki szerint érdemes lenne észrevenni, hogy a kábítószerfüggőkkel hasonló módon lehet foglalkozni, és kommunikálni, mint az egyéb függőséggel küzdő emberekkel. A teljes cikk itt olvasható