Zajlanak az egészségügyi fejlesztések Budapesten

A kormányzat egyik legfőbb célja az alapellátás megújítása, hogy a diagnózis a beteg lakóhelyén szülessen meg, és amennyire lehetséges, a betegek helyben kapják meg a megfelelő kezelést, vagyis a pácienseknek ne kelljen elutazniuk a következő szintet jelentő kórházig - mondta Kásler Miklós az Origónak adott interjújában.

Mit emelne ki a most zajló egészségügyi fejlesztések közül?

Az a legfontosabb, hogy nagyon jelentős fejlesztések történnek, és mindegyik a tervek szerint alakul. 2010 óta olyan egészségügyi beruházások valósultak és valósulnak meg folyamatosan országszerte, amelyek több évtizednyi lemaradást pótolnak. Persze van még felújítandó intézmény, de azok száma lényegesen kevesebb, mint ami elkészült. Vidéken sorra megújultak a kórházak, amire a korábbi évtizedekben nem volt példa. Budapesten más a helyzet, hiszen korábban a balliberális kormányok alig költöttek az egészségügyi intézményhálózatra. Például a János Kórházban 1970 óta, leszámítva az elmúlt éveket, nem történt korszerűsítés. Az egyik prioritás, hogy itt minél hamarabb megvalósuljon a felújítás. Pontosan ezért indítottuk útjára az Egészséges Budapest Program 700 milliárdos fejlesztési programját, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket megszüntessük. Tervszerűen zajlanak az egészségügyi fejlesztések, de mindezeket úgy kell végrehajtanunk, hogy a betegellátás zavartalan maradjon.

Hogyan újítják meg az alapellátást?

A kormányzat egyik legfőbb célja az alapellátás megújítása, hogy a diagnózis a beteg lakóhelyén szülessen meg, és amennyire lehetséges, a betegek helyben kapják meg a megfelelő kezelést, vagyis a pácienseknek ne kelljen elutazniuk a következő szintet jelentő kórházig. Mindehhez szoros együttműködés szükséges a magasabb szinten lévő szereplőkkel: a járóbeteg-szakellátással, valamint a sürgősségi ellátással. 

Az alapellátás praxisközösségeit meg kell erősítenünk: ezt szolgálja a „Három generációval az egészségért" címmel tavaly meghirdetett, prevencióra ösztönző pályázat is. A programban felnőttek és gyermekek ellátását végző háziorvosi praxisok, illetve az azokat működtető önkormányzatok társulásai pályázhattak 5,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra. A határidőig csaknem 200 pályázat érkezett be, és 80 praxisközösség nyert átlagosan 67 millió forintot. Az elbírált pályázatnak köszönhetően – a korábban megalakultakkal együtt – több mint 130 praxisközösség működik majd Magyarországon, azaz több mint 1,2 millió ember számára válik könnyebben elérhetővé a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés a mindennapokban.

A megbetegedett emberek minél gyorsabb gyógyítása mellett fontos, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ne is alakuljon ki a betegség. Ebben a legfontosabb szerepe az egyénnek van, akinek minél jobban kellene vigyáznia a saját egészségére.

Kidolgoztuk az elmúlt három évtized legátfogóbb egészségügyi programját, amely a betegségek megelőzésére, elkerülésére támaszkodik. A népegészségügyi intézkedések váza az öt nemzeti program. Mögöttük pedig ott állnak az Országos Intézetek és országos hálózataik, amelyeket szintén nagymértékben fejlesztünk.

Ehhez a két pillérhez – alapellátás – sürgősségi kórházak, országos intézetek – országos hálózataik, valamint a megelőzés – mint rendezőelv kell szabni a fejlesztéseket.

Az orvosi fizetések esetében mikorra várható megegyezés a jövőbeli pontos összegekről?

Eddig is nyitottak voltunk, ezután is nyitottak vagyunk a tárgyalásokra. A kormány szándékát jól tükrözi, hogy a legnagyobb arányú bérnövekedés az egészségügyben történt. 2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege több mint a duplájára nőtt. Egy 4–6 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos átlagkeresete 2010-ben 251 000 Ft volt, ami 2019-re 656 000 Ft-ra emelkedett. Egy 7–9 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos átlagkeresete 2010-ben 280 000 forint volt, 2019-ben ez már 767 000 forint. Egy 19–21 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos átlagkeresete 2010-ben megközelítette a 365 000 Ft-ot, ez az összeg 2019-re 853 500 Ft-ra nőtt. Egy mentőorvos átlagkeresete 2010-ben bruttó 314 200 Ft volt, 2019-ben az orvosok átlagkeresete az Országos Mentőszolgálatnál bruttó 733 522 forint/hó. Közös célunk az orvosok anyagi megbecsülésének további javítása. A tárgyalások most is zajlanak, értelemszerűen mindenki többet szeretne, mint a mostani bére.

 További részletek a teljes cikkben