• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Zombor: Jelentős az elmaradás a finanszírozásban

Lapszemle Forrás: 168 Óra

A változás legfontosabb feltétele az egészségtudatos gondolkodás.

Mit szól ahhoz a hírhez, hogy majd a budapesti olimpia nyereségéből akarják rendbe tenni az egészségügyet? - kérdezi az egészségügyért felelős államtitkárt, Zombor Gábort a 168 Óra.

– Kétségtelen, jó lenne 2024-ben világraszóló sporteseményt rendezni, de addig nem várhatunk az ellátórendszer problémáinak kezelésével, az egészségügy átalakítása sürgős feladat. Azt remélem, ha a három éve elkezdődött folyamat ebben az ütemben folytatódik – elvonatkoztatva most a napi finanszírozás gondjaitól és a működési zavaroktól –, akkor nem lesz szükség a tervezett olimpia nyereségére.


De vajon el lehet vonatkoztatni a napi anyagi gondoktól?

– Nehéz, ugyanakkor folyamatosan növekszik az egészségügyre fordítható pénz. Az elköltött összeg reálértéke csak idén éri el a tíz évvel ezelőtti ráfordításokét, a hétköznapokban tehát még nehezen érzékelhető a változás. Tudni kell, hogy 2010 előtt az uniós konvergencia alapján az ágazati költségvetés több mint 15 százalékot veszített. Ennek is következménye, hogy a hivatalos bérstatisztika szerint nemcsak a nemzetgazdasági átlagtól, hanem a közszféra béreitől is leszakadtak az orvosi és ápolói bérek, amit eddig csak részben sikerült pótolni. Az erőfeszítések ellenére a fizetések is csak az utóbbi időben érik el a tíz évvel ezelőtti értéket.


Azért sem várhatják meg a bizonytalan hazai olimpia nyereségét, mert az OECD statisztikai adatai lesújtók: Magyarországon 2012-ben a harmadik legalacsonyabb volt a várható élettartam az európai országok között. A legrosszabb a rák halálozási aránya, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halandóságban pedig második helyen állunk. Lehet-e az ország egészségi állapotán rövid idő alatt javítani?

– Nézze, az ország lakóinak egészségét nagyon sok tényező befolyásolja, ennek az ellátórendszer kétségkívül fontos, de nem egyedüli eleme. A változás legfontosabb feltétele az egészségtudatos gondolkodás: a korszerű táplálkozás, a rendszeres mozgás elterjesztése lenne. Az elmúlt évtizedek negatív folyamatait csak lassan lehet megfordítani, de fontos lépéseket tettünk: a népegészségügyi termékadók bevezetése, a dohányzás elleni törvény megalkotása, az egészséges közétkeztetésről szóló rendelet, a szűrések rendszerének kiterjesztése, a méhnyakrák elleni ingyenes védőoltás bevezetése javított a helyzeten. Az egészségre vonatkozó mutatók azonban jelentős eltéréseket mutatnak az országon belül.


(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)