A változás legfontosabb feltétele az egészségtudatos gondolkodás.
– Mit szól ahhoz a hírhez, hogy majd a budapesti olimpia nyereségéből akarják rendbe tenni az egészségügyet? - kérdezi az egészségügyért felelős államtitkárt, Zombor Gábort a 168 Óra.
– Kétségtelen, jó lenne 2024-ben világraszóló sporteseményt rendezni, de addig nem várhatunk az ellátórendszer problémáinak kezelésével, az egészségügy átalakítása sürgős feladat. Azt remélem, ha a három éve elkezdődött folyamat ebben az ütemben folytatódik – elvonatkoztatva most a napi finanszírozás gondjaitól és a működési zavaroktól –, akkor nem lesz szükség a tervezett olimpia nyereségére.
– De vajon el lehet vonatkoztatni a napi anyagi gondoktól?
– Nehéz, ugyanakkor folyamatosan növekszik az egészségügyre fordítható pénz. Az elköltött összeg reálértéke csak idén éri el a tíz évvel ezelőtti ráfordításokét, a hétköznapokban tehát még nehezen érzékelhető a változás. Tudni kell, hogy 2010 előtt az uniós konvergencia alapján az ágazati költségvetés több mint 15 százalékot veszített. Ennek is következménye, hogy a hivatalos bérstatisztika szerint nemcsak a nemzetgazdasági átlagtól, hanem a közszféra béreitől is leszakadtak az orvosi és ápolói bérek, amit eddig csak részben sikerült pótolni. Az erőfeszítések ellenére a fizetések is csak az utóbbi időben érik el a tíz évvel ezelőtti értéket.
– Azért sem várhatják meg a bizonytalan hazai olimpia nyereségét, mert az OECD statisztikai adatai lesújtók: Magyarországon 2012-ben a harmadik legalacsonyabb volt a várható élettartam az európai országok között. A legrosszabb a rák halálozási aránya, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halandóságban pedig második helyen állunk. Lehet-e az ország egészségi állapotán rövid idő alatt javítani?
– Nézze, az ország lakóinak egészségét nagyon sok tényező befolyásolja, ennek az ellátórendszer kétségkívül fontos, de nem egyedüli eleme. A változás legfontosabb feltétele az egészségtudatos gondolkodás: a korszerű táplálkozás, a rendszeres mozgás elterjesztése lenne. Az elmúlt évtizedek negatív folyamatait csak lassan lehet megfordítani, de fontos lépéseket tettünk: a népegészségügyi termékadók bevezetése, a dohányzás elleni törvény megalkotása, az egészséges közétkeztetésről szóló rendelet, a szűrések rendszerének kiterjesztése, a méhnyakrák elleni ingyenes védőoltás bevezetése javított a helyzeten. Az egészségre vonatkozó mutatók azonban jelentős eltéréseket mutatnak az országon belül.
(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)