Mérséklődött azoknak az egészségügyben dolgozóknak a száma, akik másutt látják biztosítottnak a megélhetésüket.
Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) legfrissebb adataiból kiderült: 2013–2015-ben még évente nagyjából 950 orvos kért a külföldi munkavállaláshoz szükséges jó hírnév igazolást, számuk tavaly 823-ra csökkent (közülük 615 volt magyar állampolgár.) A szakdolgozóknál a 2015-ös, 707-es létszámhoz képest tavaly 631-en kértek igazolást, a gyógyszerészeknél a két évvel ezelőtti 71-hez képest 54-en. A fogorvosoknál viszont a 2015-ös 252 fő 258-ra nőtt.
– Tény, hogy csökken azok száma, akik regisztráltan engedélyt kérnek a külföldi munkavállaláshoz, csak az a gond, hogy a csökkenés nem akkora, amit rögtön érzékelni lehetne. Egy biztos: az országon belüli elvándorlás megállt, tehát magasan kvalifikált ápolók, asszisztensek már nem mennek el dolgozni kereskedelembe, vendéglátóiparba, vagy más területre – mondta el dr. Zombor Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője, korábbi egészségügyi államtitkár a Petőfi Népének.
Zombor Gábor szerint nehéz reálisan felvenni a harcot a magasabb nyugat-európai fizetésekkel, de ha folytatódnak a magyar egészségügyben a béremelések, akkor tovább lehet mérsékelni az orvosok és ápolók külföldre költözését. Szerinte a fiatal szakorvosokat is egyre inkább itthon lehet tartani a nekik bevezetett komoly ösztöndíjrendszerrel. A volt államtitkár hangsúlyozta: a jelenség mindenhol problémákat okoz, de különösen a kelet-közép európai és balti országokban. Szlovákia és Magyarország meg tudta állítani a negatív tendenciát, Romániának viszont mostanra már aggasztó orvoshiánnyal kell szembenéznie.