A Lyme-kór elleni új oltóanyag nyomában

Francia kutatók egy különleges oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak, amely nem közvetlenül a Lyme-kórért felelős baktériumot, hanem annak kullancs hordozóját célozza meg. Az elképzelés szerint a vakcina azt a bakteriális életközösséget gátolná, mely a kullancsokban él, és így segítene a káros baktériumok terjesztésének megakadályozásában. Ez a módszer jelentheti a kulcsot a Lyme-kór elleni védekezésben. Tanulmányuk eredményeit július 24-én publikálták a Microbiome című folyóiratban.

A kullancsok számos olyan káros kórokozó vektorai, amelyek életveszélyes betegségeket okozhatnak. Az Ixodes ricinus (Európában) és az Ixodes scapularis (Kanadában és az Egyesült Államokban) hordozza a Lyme-kórt okozó baktériumot, a Borreliát. Jelenleg nincs vakcina erre a betegségre. Ez azonban megváltozhat, köszönhetően a francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezetvédelmi Kutatóintézet (INRAE) kutatói erőfeszítéseinek, akik másik két francia szervezettel, az Élelmiszer-, Környezetvédelmi és Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Ügynökséggel és az Alfort-i Nemzeti Állatorvosi Iskolával együttműködve dolgoztak.

A kutatók felfedezték, hogy a kullancsokban élő baktériumok, vagyis mikrobák nemcsak a kullancsok életmódját, hanem azt is befolyásolják, hogy milyen kórokozókat tudnak továbbadni. Ezért egy olyan oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak, amely megzavarja a kullancsok mikrobiomját, azaz a mikrobák összességét, és ezáltal csökkenti a Lyme-kórt okozó baktériumok számát. A kutatócsapat rámutatott: „A kullancsok számos, orvosi szempontból fontos kórokozót terjeszthetnek, köztük a BorreliBorrelia burgdorferi-t, a Lyme-borreliózis kórokozóját Európában. A kullancs mikrobiom fontos tényező, amely nemcsak a vektor fiziológiáját, hanem a vektor kompetenciáját is modulálja.”

Ennek a közvetett megközelítésnek a feltárásához egy ártalmatlan Escherichia coli baktériumtörzset fecskendeztek egerekbe, amelyek ezután antitesteket termeltek. Az volt az elképzelésük, hogy amikor egy kullancs megcsíp egy immunizált egeret, az antitestek befolyásolják a kullancs mikrobiomját, csökkentve annak fertőzőképességét, ezáltal a kullancs kevésbé lesz káros. És valóban, a kutatás szerint a beoltott egereket megcsípő kullancsokban a Borrelia baktériumok mennyisége sokkal alacsonyabb volt, mint a nem beoltott egereket megcsípő kullancsokban. Tehát, ha az egeret beoltják, ez a vakcina a kullancsot „megvédi” a Borrelia ellen, de az egeret nem védi meg a betegség ellen.

A tanulmány két kulcsfontosságú területen is előremozdította a kutatásokat: új információkkal szolgál a mikrobiom fontosságáról a Borreliával fertőzött kullancsok esetében, valamint innovatív vakcinázási stratégiát javasol. Az eredmények ugyanis megerősítik, hogy a kullancs mikrobiomja alapvető fontosságú a Borrelia fertőzés kialakulásához. Amint azt az INRAE sajtóközleménye megjegyzi: „Ez egy kulcsfontosságú adat, amely megnyitja az utat egy olyan innovatív vakcina stratégia irányába, amelynek célja a Lyme-kór kórokozójának vektorában, a kullancsban lévő mikrobiom megzavarása”.

A felismerés azonban nem csak a Lyme-kór kapcsán lehet hasznos. A Dengue-láz, a Zika-vírus és a malária is egy vektor – a szúnyog – által terjed. Az innovatív antimikrobiom-vakcinák talán ezeket a betegségeket is képesek lehetnek megfékezni.

Forrás: MedScape