Vajon van tudományos alapja annak, hogy a forró víz vagy a szauna segíthet eltávolítani a kullancsot vagy elpusztítani a kórokozót?
A kullancsok által terjesztett betegségek – különösen a Lyme-kór – világszerte, így Magyarországon is egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelentenek. A Lyme-kórt a Borrelia baktériumok okozzák, amelyeket kullancsok terjesztenek és csípéskor juthatnak be az emberi szervezetbe. A fertőzés korai szakaszban jól kezelhető antibiotikumokkal, de ha későn derül ki, súlyos szövődményekhez vezethet.
Az elmúlt években egyre több kutatás vizsgálja, hogyan viselkednek a kullancsok és az általuk hordozott kórokozók különböző környezeti hatásokra. A hőmérséklet, különösen a meleg (például a szauna vagy forró fürdő), érdekes szerepet kaphat a megelőzésben. De vajon van tudományos alapja annak, hogy a forró víz vagy a szauna segíthet eltávolítani a kullancsot vagy elpusztítani a kórokozót?
A baktérium hőtűrése és szaporodása
A Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi sensu lato csoport tagjai világszerte elterjedtek. A betegség klinikai lefolyása, valamint az, hogy mely állatfajok képesek hosszú távon fenntartani a fertőzést, részben attól függ, hogy az egyes Borrelia törzsek milyen hőmérsékleten képesek fennmaradni, illetve szaporodni. Egy nemrégiben végzett kísérleti vizsgálat három különböző Borrelia-törzs — B. burgdorferi, B. garinii és B. afzelii — hőmérsékleti tűrőképességét és növekedési jellemzőit hasonlította össze, számos érdekes következtetést levonva.
A három Borrelia-törzs hőmérsékleti profilja
A kutatás szerint a vizsgált Borrelia-törzsek mindegyike 28–37 °C között képes volt szaporodni, de a növekedési dinamika és a hőtolerancia jelentősen különbözött.
Optimális és maximális növekedési hőmérsékletek:
B. burgdorferi s.s.: Optimális növekedés 33 °C-on, maximum 39 °C.
B. afzelii: Optimális 33–37 °C, maximum 40 °C.
B. garinii: Optimális 37 °C, maximum 41 °C.
Ez alapján a B. garinii bizonyult a leginkább hőtűrő törzsnek, míg a B. burgdorferi s.s. a legérzékenyebb volt a magasabb hőmérsékletekre. 41 °C-on csak a Borrelia garinii törzs mutatott bármilyen aktivitást — 8 nap után 63% még mozgott, míg 16 nap után ez az arány 1%-ra csökkent. Ezzel szemben a B. burgdorferi s.s. már 39 °C felett nem szaporodott, 42 °C-on pedig egyik törzs sem mutatott növekedést vagy életképességet 4 nap után.
Alacsony hőmérsékleten való túlélőképesség
A hosszú távú 20 °C-on történő inkubáció során:
B. burgdorferi s.s. teljesen elpusztult 81 nap után.
B. garinii jelentős sejtszám-növekedést mutatott (6,3 × 10⁷ sejt/ml), 98% mozgékonysággal.
B. afzelii szintén életképes maradt (3,7 × 10⁷ sejt/ml, 74% mozgékonyság).
Ez azt jelzi, hogy egyes Borrelia-törzsek nemcsak a testhőmérséklethez közeli tartományban képesek túlélni, hanem hidegebb környezetben is, ami fontos ökológiai és járványtani szempontból.
Mit jelent ez a Lyme-kór szempontjából?
A különbségek a hőtűrésben és szaporodásban hatással vannak arra is, hogy az egyes törzsek milyen klinikai formát okoznak:
A B. afzelii jellemzően bőrjelenségekkel (pl. erythema migrans), illetve ízületi tünetekkel társul.
A B. garinii gyakrabban idéz elő neurológiai tüneteket, mint például meningoradiculoneuritist.
A B. garinii hőtűrése magyarázhatja, hogy miért képes megtelepedni a madarakban — ezek végbélhőmérséklete gyakran meghaladja a 41 °C-ot. Ezzel szemben a B. burgdorferi s.s. valószínűleg nem képes madarakban hosszabb ideig túlélni, így inkább kisemlősök a fő gazdái.
Szaunázás és forró fürdő: van értelme a Lyme-kór ellen?
A szaunázás vagy forró fürdőzés mint otthoni kezelési forma sok természetgyógyászati irányzatban felmerül, főleg a kórokozók hőérzékenysége miatt. A jelen tanulmány alapján azonban világos, hogy a Borrelia baktériumok 40–41 °C-ig bizonyos törzsek esetén még életképesek maradhatnak, sőt szaporodhatnak is — igaz, korlátozott mértékben.
A szauna jellemző hőmérséklete (80–100 °C) meghaladja a Borrelia életképességi határait, de az emberi testmaghőmérséklet szaunázás közben sem emelkedik tartósan 40 °C fölé, mivel a hőháztartás szabályozása védi a szerveket a károsodástól. Így nem valószínű, hogy pusztán szaunázással hatékonyan "ki lehetne irtani" a baktériumokat a szervezetből. Azonban támogató, kiegészítő szerepe lehet, például az immunválasz serkentésével vagy a keringés fokozásával, illetve az izzadás serkentésével a méreganyagok is távozhatnak a szervezetből.
A forró fürdő és az ízületi panaszok: Balneoterápia a reumatoid artritisz tüneteinek enyhítésére
A reumatoid artritisz (RA) egy krónikus, szisztémás autoimmun betegség, amely tartós ízületi gyulladással, fájdalommal és idővel ízületi károsodással, mozgáskorlátozottsággal jár. Bár a betegség pontos kiváltó oka továbbra sem ismert, egyre több adat utal arra, hogy bizonyos fertőzések – például a Borrelia burgdorferi, a Lyme-kórt okozó baktérium – szerepet játszhatnak az autoimmun reakciók beindításában, például molekuláris mimikri révén. Ennek eredményeként kialakulhatnak olyan krónikus ízületi gyulladások, melyek klinikailag RA-ra hasonlítanak, vagy akár kiválthatják annak manifesztációját genetikailag fogékony egyénekben.
A balneoterápia – azaz gyógyvizes fürdőkezelés – olyan természetes ásványvizeket használ terápiás célokra, mint a kénes, radonos, szénsavas vizek. Egy szakirodalmi áttekintés nyolc, 1980 és 2014 között publikált randomizált kontrollált vizsgálatot (RCT) elemzett, melybe összesen 496 RA-s beteget vontak be. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy bár a tanulmányok módszertana és az alkalmazott terápiák eltérőek voltak, számos klinikai paraméterben szignifikáns javulás volt tapasztalható a balneoterápiát követően.
A leggyakrabban megfigyelt kedvező hatások:
Reggeli ízületi merevség csökkenése
Gyulladt ízületek számának csökkenése
Funkcionális kapacitás javulása, akár 6 hónapon át
Kézszorító erő növekedése
Mindennapi tevékenységek elvégzési képessége javult.
A fájdalomérzet (VAS-skála) tekintetében a vizsgálat nem hozott egyértelműen szignifikáns eredményt. A kutatók kiemelik, hogy a különböző ásványvizek egyedi kémiai összetétele, valamint a betegek klinikai sokfélesége nehezíti az egységes következtetések levonását. Ugyanakkor a balneoterápia nem invazív, mellékhatásmentes és kiegészítő kezelésként ígéretes lehet RA esetén, különösen az aktív gyulladásos szakaszokban.
Fontos megemlíteni, hogy a Borrelia afzelii az egyik leggyakoribb Lyme-kórt okozó faj Európában. Elsősorban bőr- illetve ízületi manifesztációkat okoz. Több tanulmány is jelezte, hogy a B. afzelii hőérzékenyebb, mint más Borrelia fajok, és a hőhatás csökkentheti életképességét laboratóriumi körülmények között.
Bár közvetlen klinikai bizonyíték jelenleg nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy meleg fürdő vagy balneoterápia közvetlenül „elpusztítaná” a Borrelia afzelii-t az emberi szervezetben, a meleg hatására fokozódik a lokális vérkeringés és immunválasz, ami elősegítheti a kórokozók eltávolítását és az ízületi gyulladás csillapodását. Emellett a balneoterápia gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása jól dokumentált a reumatológiai betegségek esetében, így akár közvetett módon is hozzájárulhat a Lyme-artritisz tüneteinek enyhüléséhez.
A kullancs viselkedése meleg vízben – mi történik fürdés közben?
Az újabb kutatások arra is kitérnek, hogy a meleg víz – például egy forró fürdő – milyen hatással van magukra a kullancsokra. Egy friss tanulmány szerint a még nem megtapadt (vagyis a bőrön mászó, de nem rögzült) kullancsokat a meleg vagy szappanos víz ténylegesen lemoshatja a bőrről, különösen, ha az illető fürdés vagy zuhanyozás előtt vetkőzik le – így könnyebben észreveheti az élősködőt.
A vizsgálatban különböző kullancsfajokat – többek között az Ixodes scapularis fajt, amely a Lyme-kór fő terjesztője – tettek ki 40–45°C-os víznek. Megfigyelték, hogy a kullancsok viselkedése eltért attól függően, milyen felületen voltak (pl. szilikon vagy disznóbőr), és hogy tartalmazott-e a víz szappant. Az eredmények szerint:
A fiatalabb, kisebb kullancsok gyakrabban veszítették el kapcsolatukat a felülettel meleg vízben, különösen szilikon felületen.
A felnőtt kullancsok egy része meleg, szappanos vízben elvesztette mozgásképességét, és néha már nem is regenerálódott.
Ez arra utal, hogy a meleg fürdőzés (40°C felett), főleg szappanos vízben, valóban csökkentheti annak esélyét, hogy egy nem észlelt kullancs tartósan rögzüljön a bőrön. Ez különösen fontos, mert sok fertőzést a kisebb, fiatalabb kullancsok okoznak, amelyeket nehéz észrevenni.
A fürdés és szaunázás szerepe a megelőzésben
A szaunázás nem „gyógyítja” a Lyme-kórt, viszont segíthet a megelőzésben többféle módon is:
Önvizsgálat megkönnyítése: a levetkőzés és meleg víz elősegítheti, hogy észrevegyük a kullancsot.
Nem rögzült kullancsok eltávolítása: a meleg, szappanos víz leoldhatja a bőrön mászó kullancsokat.
Fiziológiai hatások: a hő hatására fokozódhat az immunműködés, és (elméletileg) a kórokozók egy része is érzékeny lehet a hőre.
Fontos azonban tudni: a már rögzült kullancsokat a víz nem távolítja el, erre csak fizikai eltávolítás (csipesszel vagy kullancseltávolító kanállal) alkalmas
Összefoglalás
A hő – akár szauna, akár forró fürdő formájában – nem csodaszer a Lyme-kór ellen, de tudományosan megalapozott módon hozzájárulhat a megelőzéshez. A meleg, szappanos víz eltávolíthatja a bőrön mászó kullancsokat, különösen, ha azok még nem rögzültek. Bár a szauna nem pusztítja el teljes bizonyossággal a szervezetben lévő kórokozókat, gyérítheti, illetve támogathatja az immunrendszert és javíthatja az általános regenerációt.
Mindezek mellett azonban a legfontosabb továbbra is: a rendszeres önellenőrzés és a kullancs mihamarabbi eltávolítása.
Források:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9788818/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34919573/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26607275/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29730741/