A Lyme-kór és a mentális betegségek közötti elmosódott határvonal

Mentálhigiénés tanácsadóként eltöltött tucatnyi éve során Christine Hammond páciensei a nyugtalanító pszichológiai tünetek sorával keresték fel: súlyos depresszióval, szorongással, paranoiával, téveszmékkel, hallucinációkkal, sőt rövid pszichotikus epizódokkal. De néhány ilyen páciens esetében a tankönyvszerűnek tűnő mentális problémák oka nem az agy kémiai vagy működési rendellenessége, hanem a Lyme-kór - az Egyesült Államokban leggyakrabban előforduló, vektorok által terjesztett betegség.

A Centers for Disease Control and Prevention évente mintegy 30 000 új Lyme-kóros esetet regisztrál. Bár a fertőzések valódi száma - amelyeket általában a Borrelia burgdorferi baktérium okoz - évente akár 475 000 embert is érinthet.

Ez a szám jóval magasabb, mint az olyan betegségeké, mint a nyugat-nílusi vírus, a dengue-láz és a malária, amelyeket olyan vérrel táplálkozó ízeltlábúak terjesztenek, mint a szúnyogok, kullancsok és bolhák. A Lyme-kórt a fekete lábú kullancsok - más néven szarvas kullancsok - csípése révén lehet elkapni, amelyek a fertőző baktériumot hordozzák.

Bár a betegség jellemzően bőrkiütéseket, fáradtságot, fejfájást és lázat jelent, egyes betegeknél olyan széles körű fizikai és pszichológiai tünetek alakulnak ki, amelyek a normális működés krónikus károsodását okozzák, még jóval azután is, hogy a fertőzésnek már nem kellene jelentkeznie.

A krónikus tünetek félrediagnosztizálása

Azok esetében, akik nem is tudják, hogy kullancs csípte meg őket, az orvosok vagy félrediagnosztizálják ezeket a krónikus tünetegyütteseket, vagy pszichoszomatikusnak minősítik a beteget. Hammond mindkettővel találkozott.

„Tényleg nincs túl sok információ a Lyme-fertőzésről és arról, hogy hogyan hat az emberekre mentális vagy pszichológiai szempontból” - mondja Christine Hammond. „Szerintem nagyon fontos, hogy a mentális egészségügyi közösség odafigyeljen, az olyan esetekre, amelyek pszichológiai jellegűnek tűnnek, de valójában orvosi jellegűek.”

Míg egyes betegek már Lyme-mal diagnosztizálva érkeztek Hammondhoz, mások téves diagnózisok után váltak pácienssé. Egyiküknek fibromyalgia diagnózist adtak, míg egy másiknak azt mondták, hogy korai Alzheimer-kórja van, és emiatt kezdték el kezelni.

Azt mondja, hogy a helyes diagnózisok hivatalos visszafordítása a szakemberek, például a neurológusok segítségével néha egy-két évig is eltarthat.

Egy másik beteg - akiről Hammond egy 2019-es cikkben írt, amely a Lyme-kór és a mentális problémák közötti átfedésről szólt - szorongással, depresszióval és agyi köddel küzdött. Egy orvos elvégezte a vizsgálatokat, de nem tudott egyértelmű diagnózist felállítani, és pszichoszomatikusnak bélyegezte a beteget.

Ha az egészségügyi szakemberek elutasítják a betegeket, Hammond szerint ez néha súlyosbíthatja a mentális tüneteiket, különösen a depressziót és a paranoiát. A frusztráció, hogy nem találnak elfogadást vagy megfelelő kezelést, kétségbeesett és tragikus kimenetelhez vezethet.

„Több olyan páciensem is volt, akit nem csak foglalkoztatott az öngyilkosság gondolata, hanem meg is kísérelte azt, ami annak közvetlen következménye volt, hogy nem vették komolyan a Lyme-kórját” - mondja Hammond.

A Lyme-kór krónikus tüneteinek más betegségekkel való átfedése arra készteti az orvosokat, hogy téves vagy bizonylatan döntéseket hozzanak - mondja Daniel Cameron, egy New York-i orvos, aki a Lyme-kór és más kullancs-alapú betegségek diagnózisára és kezelésére szakosodott magánpraxist vezet.

„Sokszor előfordul, hogy az orvos felismeri, hogy valaki beteg, de a Lyme-kór annyira forró téma, hogy gyakran valami mást, például a fibromyalgiát vagy a krónikus fáradtságot választják diagnózisnak” - mondja Cameron.

Amikor egy beteget Lyme-kórra tesztel, Cameron szerint az orvos általában máj-, vese-, vérkép- és pajzsmirigy-rendellenességeket vizsgál. Ha nincs egyértelmű betegség, akkor a gyakori kullancs-alapú betegségek antitest-vizsgálatát végzik el, hogy esetleg Lyme-diagnózist kapjanak.

Azonban még a Lyme-fertőzést kezelő orvosok közül is sokan nem hajlandóak folytatni a kezelést a rövid távú antibiotikum-kezelésen túl.

„Ha két hét alatt nem javulsz, nem szívesen vállalják a további kezelést” - mondja Cameron. „Kicsit rugalmasabbnak kell lenniük az orvosoknak, amikor Lyme-kóros emberre néznek.”

Lehetséges előrelépés

Amikor Hammond elkezdett Lyme-betegeket fogadni, meglepődve tapasztalta, hogy a Lyme olyan pszichológiai tüneteit látta, amelyek a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében meghatározott zavarokat utánozzák.

Bár nincs olyan képzettsége és tudása, mint egy egészségügyi orvosnak, Hammond gyakran bátorítja pácienseit, hogy további neurológiai vizsgálatokat kérjenek, különösen akkor, ha tüneteik terápiás segítséggel vagy gyógyszerekkel nem szűnnek meg.

Sokan megtették ezt, és kiderült, hogy valójában Lyme-fertőzésük van. És miután megfelelően diagnosztizálták és kezelték őket, mentális problémáik gyakran javultak.

„Azt hiszem, nagy rossz szolgálatot teszünk, amikor nem vesszük komolyan a pácienseket, nem hiszünk nekik, és nem figyelünk oda igazán arra, amit mondanak, és nem keresünk más, talán külső megoldásokat” - mondja Hammond.

Ez azonban a COVID-19 világjárványnak köszönhetően megváltozhat. Hammond, valamint az orvosok országszerte egyre több olyan beteget látnak, akiknél úgynevezett „ long Covid” fordul elő.

A Lyme-kórban szenvedőkhöz hasonlóan ezek a betegek is különböző tünetegyüttesekről számolnak be, amelyek a fertőzésük eltűnése után hetekig, hónapokig vagy akár egy éven keresztül is hatással vannak az egészségükre.

„Sok olyan tünet és probléma, ami az embereknek a Lyme-kórral kapcsolatban is volt, most a hosszú távú COVID esetében is megjelenik” - mondja Hammond, megjegyezve, hogy a tünetek között a súlyos és visszatérő depresszió a legfontosabb.

Hammond reméli, hogy ez több orvost és tanácsadót fog arra késztetni, hogy a Lyme-betegeknek segítséget és támogatást nyújtsanak, amire valóban szükségük van ahhoz, hogy jobb életet élhessenek.

„Mentálhigiénés szakemberekként felelősségünk, hogy amikor egy beteg hozzánk fordul, komolyan vegyük őket, és valóban az a támogatás legyünk, amire szükségük van” - mondja. „A különbség, amit ez jelent, egyszerűen óriási.”

Forrás: https://www.discovermagazine.com/health/the-blurred-line-between-lyme-disease-and-mental-illness