A Lyme-kór és a testsúly

A Lyme-kór egy kullancsok által terjesztett bakteriális fertőzés, amelyet a spirochéta Borrelia burgdorferi okoz. Az északi féltekén ez a leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség, mely leggyakrabban mérsékelt éghajlatú erdős területeken fordul elő, és a friss fertőzések jellemzően tavasztól őszig gyakoriak.

A Lyme-kór egy multiszisztémás betegség, rendkívül szerteágazó tünetekkel. Leggyakrabban a bőrt érinti, az esetek kb 30%-ában kialakul a csípés helyén az erythema migrans, melynek megjelenése patognomikus. Ezt követően pedig a második leggyakrabban érintett szervrendszer az idegrendszer.

Európában ritkábban fordulnak elő más szisztémás megnyilvánulások, mint például a Lyme-karditisz, a szaruhártya-gyulladás (keratitisz), vagy a szemgyulladás (uveitisz).

A Lyme-kór kezdeti szakaszában a leggyakoribb tünetek a következők: jellegzetes bőrtünet (erythema migrans), láz, fejfájás, izom-és ízületi fájdalom, fáradtság. A késői, szövődményekkel kapcsolatos tünetek lehetnek a palpitáció, mellkasi fájdalom, szédülés, légszomj, hányinger, különböző neurológiai tünetek, látásproblémák, ízületi panaszok. Ritkán előfordul, hogy az elsődleges tünet a hirtelen testsúlycsökkenés vagy -növekedés, mely önmagában sok betegség gyanúját felvetheti, ezért fontos, hogy a vizsgáló orvos a gyakoribb kórképek mellett gondoljon a Lyme-kórra és zárja ki annak lehetőségét.

Hirtelen testsúlycsökkenés

A hirtelen történő, akaratlan fogyás okát minél hamarabb ki kell deríteni, ugyanis számos súlyos betegség alarmírozó jele lehet. Hátterében állhat, vagy a tényleges kórok által okozott társtünetként jelentkezhetnek különböző malignus daganatok, pajzsmirigy-túlműködés, depresszió, 1-es típusú diabétesz, vagy evészavarok (anorexia és bulimia). Sokszor gyomor- és bélrendszeri betegségek (pl. Crohn, colitis ulcerosa, cöliákia), fertőzések (TBC, HIV, Lyme-kór), neurológiai rendellenességek (Parkinson-kór, Alzheimer-kór) okozzák a hirtelen súlyvesztést. Nagyon fontos a gyors differenciáldiagnosztika, hogy az alapbetegséget időben felismerjék és kezeljék.

Tudomásunk szerint a fogyás rendkívül ritkán szerepel a Lyme-kór elsődleges tüneteként, ugyanakkor a szakirodalom szerint találkozhatunk olyan esetekkel is, ahol a gyors és jelentős fogyás egyértelműen dominál a többi tünet felett. A hirtelen fogyást szinte minden esetben a Lyme-kór idegrendszeri érintettségével kapcsolatosan említik a tudományos cikkekben, melynek oka egyelőre ismeretlen. A szakirodalom szerint a Lyme-kór idegrendszeri érintettsége ritkán jelentkezhet meningoradikulitisz, ún. Bannwarth-szindróma formájában, amelyet fájdalmas radikulopátia, neuropátia, különböző fokú motoros gyengeség, perifériás arcidegbénulás, hirtelen fogyás és a cerebrospinális folyadék (CSF) limfocitás pleocitózisa jellemez. Ismert olyan eset is, ahol a hirtelen súlyvesztést a vállöv, a nyak és a törzs izomsorvadása kísérte.

Ha egy magyarázat nélküli fogyás neurológiai és reumatológiai tünetekkel társul, amelyeknek nincs egyértelmű oka, fontos gondolni a Lyme-kór vizsgálatára.

A megfelelően kiválasztott, célzott antibiotikum-terápia hatására a betegek testsúlycsökkenése megáll, mely arra utal, hogy a fogyás nagy valószínűséggel a Borrelia burgdorferi fertőzéshez és a központi idegrendszeri érintettséghez kapcsolható.

A Lyme-kór tehát kizárólag nem specifikus tünetekkel – például fáradtsággal, fejfájással és testsúlycsökkenéssel – is jelentkezhet anélkül, hogy a vizsgálatok során tipikus objektív eltérések mutatkoznának. Rendkívül fontos a teljes körű anamnézis felvétele, ugyanis ha más magyarázó diagnózis nem áll rendelkezésre, a vizsgáló orvosban fel kell, hogy merüljön a Lyme-kór lehetősége. 

Hirtelen súlygyarapodás

A hirtelen súlygyarapodás hátterében is számos tényező állhat. Ilyenek a pajzsmirigy -alulműködés, autoimmun pajzsmirigy betegségek, a Cushing-kór, a policisztás ovárium-szindróma, bizonyos gyógyszerek szedése ( pl. antidepresszánsok, antipszichotikumok, kortikoszteroidok), stressz, alkoholfogyasztás, depresszió.

Az autoimmun betegségek esetében a fertőzések, genetikai és környezeti tényezők együttes hatása autoimmun választ vált ki a pajzsmirigy ellen. Ezt a folyamatot limfocitás infiltrációk, a pajzsmirigy-stimuláló hormon receptorának (TSHR) és különböző pajzsmirigy-antigének elleni autoimmun reakció jellemzi. A Graves- és Hashimoto-kór olyan autoimmun betegségek, melyeknek hátterében lehet genetikai kockázat, de különböző fertőzések szintén hajlamosító tényezők lehetnek, ideértve a Coxsackie-vírust, a Yersinia enterocolitica-t, a Borrelia burgdorferi-t, a Helicobacter pylori-t és bizonyos retrovírusokat (HTLV-1, HFV, HIV, SV40). A Hashimoto-kór klinikai stádiumában a pajzsmirigy alulműködésével jár, a preklinikai stádiumban jellemző a túlműködés is. Előbbi a testsúly növekedésével, míg utóbbi súlyvesztéssel jár. Fontos, hogy az autoimmun pajzsmirigygyulladás etiológiájának felderítésekor mindig gondoljunk a Lyme-kórra. Újabban ugyanis a Lyme-kórt tartják a Hashimoto elsődleges okozójának, ami a Borrelia egyik fehérjéje és a pajzsmirigy TSH-receptora közötti molekuláris mimikri miatt a szervezet autoimmun folyamatát váltja ki, különösen a genetikailag hajlamos egyének esetében.

A Lyme-kór eredményeképp, vagy annak hátterében különböző pszichiátriai kórképek is állhatnak, ilyenek a paranoia, demencia, skizofrénia, bipoláris zavarok, pánikbetegség, major depresszió, anorexia és az obszesszív-kompulzív betegség (OCD). Mind a betegségek, mind a pszichiátriai gyógyszerek hatással lehetnek a testsúlyra. 

Összefoglalva, a hirtelen fogyás, vagy testsúlynövekedés hátterében állhat Lyme borreliózis, ezért nagyon fontos, hogy a differenciáldiagnosztika során kizárjuk a lehetőségét.

Források:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30282764/

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S024886630581238X

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35330755/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29325864/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7943444/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15671776/