• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A területfejlesztések miatt növekedhet a Lyme-kór esetek száma

Lyme borreliosis 2023.11.28 Forrás: Philly Voice
A területfejlesztések miatt növekedhet a Lyme-kór esetek száma

Az erdők kiirtása miatt a szarvas kullancsoknak kevesebb gazdaállata marad – és a megmaradtak nagyobb valószínűséggel hordozzák a betegséget.

Úgy tűnik, hogy az erdőket feldaraboló területfejlesztés a pennsylvaniai Lyme-kór megbetegedések növekvő számának egyik mozgatórugója. Azáltal, hogy új közösségek jönnek létre, amelyek kiszorítják a vadon élő állatokat ezekről a területekről, az emberek a kullancsok számára valószínűbb célpontokká válnak, mint más potenciális gazdaállatok.

Az Egyesült Államokban bejelentett Lyme-kóros megbetegedések száma az elmúlt két évtizedben megduplázódott, és az amerikai járványügyi és megelőzési központok szerint évente 476 000 amerikai beteget diagnosztizálnak. Pennsylvania állam tavalyi 8413 megerősített esetével az elmúlt 12 év során 11. alkalommal vezette a megbetegedéseket számontartó  országos listát. A szomszédos államokban, például New Jerseyben és New Yorkban is magas a Lyme-kór előfordulási aránya.

A kutatások számos valószínű okot találtak a Lyme-kór előfordulásának növekvő gyakoriságra, többek között az enyhébb teleket, amelyek miatt az északkeleti országrész egész évben vendégszeretőbbé vált a fekete lábú kullancsok számára. Ezek a kullancsok, más néven szarvaskullancsok más emlősökkel, leggyakrabban egerekkel és szarvasokkal táplálkozva fertőződnek meg a Lyme-kórt okozó baktériumokkal.

A Spotlight PA közelmúltban közzétett jelentése szerint az erdős területeken a területfejlesztés, azaz az erdők kiirtása nemcsak az embereket teszi hajlamosabbá a kullancscsípésre, hanem növeli annak valószínűségét is, hogy a kullancsok Lyme-kórral fertőzötté válnak. Ez azért van így, mert amikor az emberek az erdőket kivágják, hogy utakat, bevásárlóközpontokat és lakóparkokat építsenek, csak néhány olyan faj marad meg, amelyekkel a kullancsok általában táplálkoznak. Azok, amelyek megmaradnak – különösen az egerek – nagyobb valószínűséggel hordozzák a Lyme-kórt okozó baktériumokat.

Pennsylvania 2014 és 2019 között becslések szerint 300 000 hektárnyi erdőterületet veszített el kereskedelmi célú fejlesztések miatt. A legtöbb ilyen veszteség az állam nyugati és keleti részén következett be, ahol tavaly a pennsylvaniai Lyme-kóros esetek mintegy fele fordult elő.

A tudósok a Lyme-kór északkeleti megbetegedések számának növekedését a gyarmati korszak óta változó földhasználatra vezetik vissza, még jóval azelőtt, hogy a betegséget az 1970-es években Connecticutban azonosították volna. A gyarmatosítók nagy erdőterületeket vágtak ki a mezőgazdaság számára, és nagyobb számú szarvasra is vadásztak. Ez csökkentette a kullancspopulációkat, mivel az egyik fő gazdaállatuk egyedszáma jelentősen lecsökkent.

Amikor az 1800-as években az ország mezőgazdasági bázisa a középnyugatra költözött, északkelet nagy részén fokozatosan újra megerősödtek az erdők, ami lehetővé tette a szarvas- és kullancspopulációk helyreállítását. De miközben a több erdőterület segíti a kullancsok boldogulását a különböző erdőben élő fajok révén, az ökológusok úgy vélik, hogy a Lyme-kór azáltal terjedt el, hogy ezeket az erdőket feldarabolják, és csökkentik a kullancsok számára a gazdaszervezetek megtalálásának lehetőségét. Nagyobb valószínűséggel csípnek meg olyan állatokat, amelyek a betegséget hordozzák, majd az embereket, akik bemerészkednek a területükre.

„Amikor feldaraboljuk az erdőt, és lakóparkokat, bevásárlóközpontokat, mezőgazdasági és egyéb létesítményeket helyezünk el az erdős táj közepén, akkor csak rontunk a helyzeten” – mondta Richard Ostfeld, a New York-i Cary Institute of Ecosystem Studies betegségökológusa.

New York állam délkeleti részén Ostfeld és kollégái kullancsokat gyűjtöttek különböző erdőfoltokból, hogy megvizsgálják, hogy a beépítéseket körülvevő erdők mérete befolyásolja-e a Lyme-kórt hordozó kullancsok jelenlétét. Csapata azt találta, hogy a kisebb erdőkben a nimfa stádiumban lévő kullancsok sűrűsége körülbelül háromszor nagyobb volt, mint a nagyobb erdőkben. A kisebb erdőkből származó nimfák mintegy 70%-a hordozta a Lyme-kór baktériumát, míg a nagyobb erdőkből származó nimfák 48%-a.

A kutatók megállapították, hogy a nimfa stádiumban lévő kullancsok a Lyme-kór elsődleges kockázati tényezői. Az emberek gyakran nem veszik észre, hogy megcsípték őket ezek az apró kullancsok.

A kullancspopulációk általában nem csökkennek, amikor az erdőket kiirtják, mivel a különböző betegségeket terjesztő fajok általában megmaradnak ezeken a területeken. Azokkal a gazdatestekkel táplálkoznak, amelyek nem költöztek el, vagy azokkal, amelyek beköltöztek – például az emberekkel.

Más tényezők is magyarázhatják a kullancspopulációk növekedését északkeleten. Egyes kutatások szerint a csökkenő vörös róka populáció miatt csökkent az egerek, mókusok és cickányok – amelyek mindegyike hordozza a Lyme-kór baktériumát – gyakori ragadozójának száma. A vörös rókák számának csökkenése összefüggésbe hozható a prérifarkasok megjelenésével Északkelet egyes részein. A prérifarkasok nemcsak a vörös rókákra vadásznak, hanem kevésbé valószínű, hogy megeszik a rágcsálókat, amelyek hozzájárulnak a Lyme-kór terjedéséhez.

Suzy Yetter, a ClearWater Conservancy környezetvédelmi csoport ökológusa a Spotlight PA-nak elmondta, hogy az önkormányzatoknak és a vidéki közösségeknek stratégiai szempontból jobban át kellene gondolniuk, hogyan osztják fel az erdőket.

„Nincs könnyű megoldás” – mondta Yetter. – „Bármit is teszel, azzal talán valami másnak az esélyét növeled, de erdős területekben gondolkodva, ha az önkormányzatnakvan egy hatalmas erdőrészlete, azt nem szabad fejleszteni.”

Pennsylvania magas Lyme-kór előfordulási aránya miatt egyre több intézkedést sürgetnek. Michelle Brooks, Mercer megye republikánus szenátora jobb tesztelésre szólított fel a betegség nyomon követése érdekében.

„Pennsylvania sajnos a legmagasabb az országban az igazolt Lyme-kór megbetegedések számát tekintve. Ez egy mindenütt jelenlévő közegészségügyi fenyegetés, de nem kapja meg a megérdemelt figyelmet és forrásokat” – mondta Brooks májusban. – „Folytatnunk kell a harcot a Lyme-kór és más kullancsok által terjesztett betegségek ellen, és biztosítani kell, hogy a betegek hozzáférjenek az átfogó vizsgálatok, diagnózisok és kezelések fedezetéhez.”

/Szerkesztői megjegyzés: Tapasztalataink szerint ez a folyamat nem csak az Egyesült Államokban, hanem Európában – és Magyarországon is így működik. Érdemes tehát óvatosnak lenni az erdőterületek felszámolásával!!

Forrás: Philly Voice

Legolvasottabb cikkeink