A toxoplazma- és Borrelia-fertőzések alattomos hatásai

A Folia Parasitologica című folyóiratban megjelent új kutatás bizonyítékot szolgáltat arra, hogy bizonyos lappangó fertőzések, különösen a Toxoplasma gondii és a Borrelia spp. által okozott fertőzések közvetlenül összefüggenek a személyiségjegyekkel, anélkül, hogy az általános állapotromlás befolyásolná őket. Ez a kutatás megkérdőjelezi azt a korábban elterjedt nézetet, hogy a fertőzött egyéneknél megfigyelt viselkedésbeli változások csupán a károsodott egészségi állapot mellékhatásai.

A Toxoplasma gondii és a Borrelia spp. két olyan mikroorganizmus, amely az emberi egészségre gyakorolt különös és néha alattomos hatásairól ismert. A Toxoplasma gondii, egy protozoon parazita, a gazdaszervezetek széles körét, köztük az embert is megfertőzi, elsősorban a nem eléggé átsütött, szennyezett hús, a szennyezett víz vagy a fertőzött macskaürülékkel való érintkezés útján. A legtöbb egészséges felnőttnél ez a fertőzés gyakran észrevétlen marad, vagy enyhe influenzaszerű tüneteket okozhat.

Másrészről a Borrelia spp. egy baktériumcsoport, amely leginkább a Lyme-kórt okozó baktériumokról ismert, amelyek a fertőzött kullancsok csípése révén terjednek át az emberre. A fertőzés kezdeti jelei közé tartozhat a jellegzetes kokárda alakú kiütés és influenzaszerű tünetek, amelyek kezeletlenül súlyosabb neurológiai vagy szívproblémákhoz vezethetnek. A toxoplazmához hasonlóan a Borrelia is megmaradhat a szervezetben jóval a kezdeti fertőzés után, ami krónikus tünetekhez vezethet még a kezelt egyéneknél is.

Korábbi kutatások a Toxoplasma gondii-t különböző pszichiátriai rendellenességekkel, például skizofréniával, valamint a viselkedés és a személyiségjegyek megváltozásával, például fokozott kockázatvállalással és agresszióval hozták összefüggésbe. Hasonlóképpen, bár a Borrelia-fertőzések hosszú távú viselkedési hatásairól kevesebbet tudunk, az újabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a kognitív funkciókra és a mentális egészségre gyakorolt lehetséges hatások jóval az akut fertőzési fázis megszűnése után is fennállnak.

A prágai Károly Egyetem professzora, Jaroslav Flegr által vezetett új tanulmányukban a kutatók azt igyekeztek tisztázni, hogy a Toxoplasma- és Borrelia-fertőzésekkel összefüggő viselkedésbeli és egészségügyi változások maguknak a kórokozóknak a közvetlen hatásai, vagy csupán az általuk okozott egészségromlás következményei.

A tanulmányban 4942 nő és 2820 férfi adatait vették figyelembe, akik kitöltöttek egy online felmérést, amelyet a közösségi médiaplatformokon, például a Facebookon és a Twitteren hirdettek meg. A nők átlagéletkora 43 év körüli volt, a férfiaké pedig 40 év körüli. A résztvevők közül a nők 24%-a, a férfiak 12%-a számolt be arról, hogy pozitív lett a Toxoplasma gondii tesztje. A Borrelia-fertőzések esetében a nők 41,6%-a, a férfiak 30,7%-a számolt be pozitív tesztről.

A kognitív és személyiségjegyek felmérése érdekében a felmérés különböző pszichometriai teszteket tartalmazott. Ezek közé tartozott a Cattell 16PF teszt és egy módosított Meili-teszt a memória és az intelligencia értékelésére. A pszichomotoros teljesítmény vizsgálatához a kutatók a Stroop-tesztet használták, amely a kognitív rugalmasságot és a feldolgozási sebességet méri. A személyiségjellemzőket a Tíz Tételes Személyiségleltár és a Három Tartományi Undor Skála cseh változata segítségével vizsgálták, amely a kórokozó undort, a szexuális undort, az erkölcsi undort és egy további, a sérülésektől való undort mérő skálát tartalmazott.

Az eredmények azt mutatták, hogy a Toxoplasma gondii-val fertőzött személyek nagyobb valószínűséggel tapasztaltak különböző egészségügyi problémákat, ami összhangban van a korábbi tanulmányokkal, amelyek a Toxoplasma-fertőzés és a különböző egészségügyi szövődmények, köztük a pszichiátriai rendellenességek közötti kapcsolatra utalnak. Hasonlóképpen, a Borrelia-fertőzött résztvevők rosszabb fizikai egészségi állapotról számoltak be, mint nem fertőzött társaik, bár a mentális egészségre gyakorolt hatás kevésbé volt kifejezett a Toxoplasma-hoz képest.

A kutatók megállapították, hogy a fertőzési státusz számos viselkedésbeli jellemző változásával függött össze. Mind a Toxoplasma-, mind a Borrelia-fertőzés összefüggött a személyiségben mutatkozó eltérésekkel, beleértve az alacsonyabb lelkiismeretességet és a sötét triáddal - machiavellizmus, nárcizmus és pszichopátia - kapcsolatos vonások változásait. Különösen a toxoplazma-pozitív egyének produkáltak alacsonyabb pontszámot a machiavellizmusban, a toxoplazma-pozitív nők pedig alacsonyabb pontszámot értek el a nárcizmusban.

A kutatók emellett az undorérzékenységben is különbségeket állapítottak meg, a fertőzött egyének megváltozott reakciókat mutattak a kórokozó és a sérülés okozta undor szcenáriókra. A Toxoplasma gondii-fertőzés és a kórokozótól és a sérüléstől való undor között negatív korreláció volt, ami arra utal, hogy ezen undorválaszok magasabb szintje védelmet nyújthat a fertőzés ellen.

Érdekes módon a tanulmány azt is megállapította, hogy ezek a fertőzések összefüggésben állnak a kognitív funkciókkal, ahogy azt az olyan feladatok, mint a Stroop-teszt mutatták. A toxoplazmával fertőzött egyének hosszabb reakcióidőt és alacsonyabb pontosságú válaszokat mutattak, ami a kognitív feldolgozási sebességre és pontosságra gyakorolt közvetlen hatásra utal.

Az eredmények egyik legmeghatározóbb aspektusa az volt, hogy a személyiségben és a kognitív funkciókban megfigyelt változásokat nem az egyének egészségi állapota közvetítette. Ezt bizonyították a statisztikai elemzések, amelyek azt mutatták, hogy a fizikai és mentális egészségi állapot kontrollálása nem csökkentette a fertőzési státusz és a viselkedésbeli változások közötti összefüggést. Ez közvetlenül ellentmond annak a hipotézisnek, hogy a fertőzött egyéneknél megfigyelt viselkedési hatások csupán a fertőzés okozta rossz egészségi állapot mellékhatásai.

De vajon a Toxoplasma gondii és a Borrelia spp. fertőzések okozzák-e a személyiségben és a kognitív funkciókban megfigyelt különbségeket? Ez még mindig nem világos.

A vizsgálat keresztmetszeti jellege korlátozza azt a lehetőséget, hogy az adatokból ok-okozati következtetéseket lehessen levonni. Bár a kutatók számos változót igyekeztek ellenőrizni, még mindig lehetnek olyan nem mért zavaró tényezők, amelyek befolyásolják mind a fertőzés valószínűségét, mind a vizsgált eredményeket. Például bizonyos viselkedésbeli tulajdonságok valószínűbbé tehetik az egyének számára a megfertőződést, ahelyett, hogy a fertőzés következményei lennének.

„Eredményeink arra utalnak, hogy a látens toxoplazmózis és a borreliózis viselkedésbeli hatásai a fertőzések közvetlen hatásai, nem pedig a fertőzött alanyok egészségi állapotának romlásából eredő mellékhatások” - állapították meg a kutatók. „Hangsúlyozni kell azonban, hogy sem az útvonalelemzés, sem bármely más statisztikai módszer nem tudja meggyőzően megerősíteni egy modell érvényességét. ... Például semmilyen statisztikai módszer nem tudja meghatározni, hogy az intelligencia és a Toxoplasma vagy Borrelia szeropozitivitás közötti pozitív kapcsolat a magasabb intelligencia pozitív (közvetlen vagy közvetett) hatásának eredménye-e a fertőzés kockázatára, vagy fordítva. Csak egy kísérleti vizsgálat, amely etikai okokból nem kivitelezhető, tudna különbséget tenni e két alapvetően különböző modell között.” 

Forrás: https://www.psypost.org/toxoplasma-and-borrelia-infections-directly-linked-to-personality-independent-of-health-deterioration/