A tanulmány célja, hogy segítsék a klinikusokat abban, hogy jobban felkészüljenek az EM elváltozások felismerésére.
A korai Lyme-kór diagnózisa gyakran a bőrelváltozás, az erythema migrans (EM) klinikai felismerésére támaszkodik, amely a betegség diagnosztikus jele, ha a laboratóriumi vizsgálatok nem elég érzékenyek. Mivel az EM morfológiailag különböző formákban jelentkezhet, a klinikusok számára kihívást jelenthet a felismerése. Anna Schotthoefer és társai a Cureus tudományos magazinban érdekes cikket jelentettek meg „Az Erythema Migrans spektruma a korai Lyme-kórban: Javíthatjuk a felismerését?” címmel. E tanulmány célja az volt, hogy jellemezze az ambuláns ellátásban korai Lyme-kór gyanújával jelentkező betegeknél az elváltozások klinikai spektrumát, hogy azonosítsa azokat a jellemzőket, amelyek segíthetnek a klinikusoknak abban, hogy jobban felkészüljenek az EM elváltozások felismerésére.
A korai Lyme-kórra gyanús 69, a kutatásban résztvevő beteg bőrkiütéseinek képeit retrospektív módon értékelte egy bőrgyógyász és egy, a Lyme-kórban jártas háziorvos. A bírálók a diagnózisokat és az elváltozások morfológiai jellemzőit határozták meg. A bírálók közötti egyetértést, valamint az elváltozás típusai és a résztvevők demográfiai adatai, tünetei és a fertőzés laboratóriumi bizonyítékai közötti összefüggéseket a kappa-statisztika, illetve a kontingenciatáblázatok segítségével vizsgálták.
Az EM diagnosztizálásával kapcsolatos kihívások nyilvánvalóak voltak vizsgálatunkban: a kezdeti egyezés a bírálók között mérsékelt volt [kappa-statisztika (95% CI): 0,45 (0,245 - 0,657)]. A végső osztályozás 35 olyan elváltozást (51%) tartalmazott, amelyről megegyezés született, hogy EM; 23 elváltozást (30%) tekintettek lehetséges korai EM-nek vagy kullancscsípési reakciónak, és 11-et (16%) nem EM-nek, hanem más diagnózisnak véltek, beleértve a gyűrűsférget, az allergiás kontakt dermatitist és a szúnyogcsípést. Mindössze két elváltozás (6%) mutatott klasszikus körkörös vörös folt vagy gyűrű a gyűrűben mintázatot. A legtöbb EM-elváltozás egységes (51%), rózsaszínű (74%), ovális (63%), jól körülhatárolt határokkal rendelkező (92%) volt.
Az EM gyakran nem a klasszikus körkörös vörös folt formáiban fordul elő. A betegek gyakran olyan elváltozásokkal jelentkeznek, amelyek az EM vagy a kullancscsípési reakciók nagyon korai stádiumát képviselhetik, és a legtöbb betegnél a jelenleg rendelkezésre álló laboratóriumi tesztek negatívak, ami kihívás elé állítja a klinikusokat a Lyme-kór diagnózisának felállításában vagy a kezelési döntések meghozatalában. Az EM morfológiai jellemzőinek jellemzésére irányuló tanulmányok, valamint a bőrelváltozások klinikusok általi észlelésének eltéréseit vizsgáló további vizsgálatok hasznosak lennének az EM klinikusok általi felismerésének javítására vonatkozó iránymutatások kidolgozásához.
Forrás: Cureus