Az ősi csontvázak vizsgálata feltárja, hogyan alakult ki a betegség

A Bradfordi Egyetem kutatói részt vettek egy olyan elemzésben, amely kimutatta, hogyan alakult ki évezredek alatt egy lázat okozó baktériumtípus ősi DNS-e. A Borrelia recurrentis baktérium okozza a visszatérő lázat, a sokszor visszatérő lázas epizódokkal járó betegséget, amely manapság jellemzően a rossz higiéniával vagy túlzsúfoltsággal rendelkező területeken, például menekülttáborokban fordul elő. Ez a Lyme-kórt okozó baktérium távoli rokona.

A Francis Crick Intézettel és a UCL-lel régészeti emberi csontmintákon dolgozva a kutatók úgy vélik, hogy a munka segíthet megmutatni, hogyan alakulhatnak ki és változhatnak a betegségek a jövőben.

Az Angliából származó négy minta pozitív lett a Borrelia recurrentisra, amelyet nem kullancsok, hanem tetvek csípése által terjesztett baktérium okoz. A középkorból és a vaskorból származó mintákat fertőzött emberek csontvázából nyerték. Ezek közé tartozott a kelet-yorkshire-i Wetwang Slackből, egy vaskori régészeti lelőhelyről származó női csontvázból származó csont- és fogtöredékekből származó DNS, valamint a kenti Canterburyben, a cheshire-i Poultonban és a dél-gloucestershire-i Poultonban talált maradványokból származó töredékek. A tudósoknak sikerült a négy mintából a teljes genomot, azaz egy szervezet teljes DNS-készletét szekvenálniuk. A 2300 és 600 évvel ezelőtti korszakból származó mintáik az eddigi legrégebbi Borrelia recurrentis genomot tartalmazzák.

A kutatás megállapította, hogyan terjedt el a visszatérő láz a tetvekről a kullancsokra, ami egybeeshetett az emberi életmódban bekövetkezett változásokkal, például a szorosabb együttéléssel és a gyapjúkereskedelem kezdetével.

Dr. Jo Buckberry, a Bradfordi Egyetem Régészeti és Törvényszéki Tudományok Iskolájának munkatársa elmondta: "Igazán izgalmas az ősi DNS-szakértőkkel való együttműködés, hogy olyan betegségeket azonosítsunk, amelyeket nem látunk a csontvázon. Miközben a Bradford 2025-öt ünnepeljük és a történelmi gyapjúkereskedelemben betöltött szerepünkről elmélkedünk, lenyűgöző tudni, hogy régészeti kutatásaink hozzájárultak annak megértéséhez, hogy a gyapjú használata hogyan változtatta meg a múltban az embereket érintő betegségeket."

A kutatók megvizsgálták az ősi és a mai Borrelia recurrentis különbségeit, és megállapították, hogy a faj valószínűleg 4000-6000 évvel ezelőtt vált el legközelebbi kullancs által terjesztett rokonától, a B.duttonii-tól. A tanulmány azt is megállapította, hogy a baktérium kullancsokról a tetvekre történő átvitelének változása a neolitikum, vagyis az újkőkorszak és a korai bronzkor közötti átmenet során történt.

Pontus Skoglund, a Francis Crick Intézet Ősgenomikai Laboratóriumának csoportvezetője elmondta: "Annak megértése, hogy az olyan baktériumok, mint a Borrelia recurrentis, hogyan váltak súlyosabbá a múltban, segíthet megérteni, hogyan változhatnak a betegségek a jövőben. Az általunk azonosított időpontok arra utalnak, hogy az emberi társadalmakban bekövetkezett változások, például az új ruházati anyagok vagy a nagyobb csoportokban való élet lehetővé tehették a Borrelia recurrentis számára, hogy vektorokat váltson és halálosabbá váljon, ami példa arra, hogy a kórokozók és az emberek hogyan fejlődtek együtt."

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c14kver0glno