Elhúzódó Lyme-tünetek - 2,7 milliós kutatási forrás

Becslések szerint naponta 1200 amerikait diagnosztizálnak Lyme-kórral. E betegek közül néhányan a kezelés után is negatív hatásokat tapasztalnak. Brandon Jutras Lyme-kór kutató, a Mezőgazdasági és Élettudományi Főiskola docense és a Fralin Élettudományi Intézet munkatársa nemrégiben 2,7 millió dolláros támogatást kapott a marylandi National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) intézettől annak tanulmányozására, hogy mi okozza a betegség elhúzódását a kezelés után is.

„Egy sor kifinomult molekuláris technikát alkalmazva mind a baktérium, mind a gazdaszervezet genetikájával kombinálva azon dolgozunk, hogy megértük, miért és hogyan reagálnak egyes betegek a terápiára, illetve mások miért nem” – mondta Jutras. – „A mi megközelítésünk mindkét oldalról vizsgálja ezt a problémát: a baktérium sejtfalának milyen egyedi kémiai jellemzői felelősek a tünetek előidézéséért, és a gazdaszervezet válasza felől milyen genetikai tényezők játszanak szerepet a tartós patológiában?”

Korábban Jutras felfedezte, hogy:

• a betegséget okozó kórokozó a sejtfalának egy részét a környezetébe üríti,

• ez a molekula hónapokkal az antibiotikum-kezelés után is kimutatható a betegekben,

• a Lyme-kórt okozó baktériumnak van egy nagyon szokatlan módosulása a sejtfalában, amely lehetővé teszi, hogy könnyebben mozogjon,

• és van egy megfelelően alá nem támasztott feltételezése, hogy a sejtfal önmagában képes a betegek által tapasztaltakhoz hasonló tüneteket okozni.

Ez a kutatás a korábbi felfedezésekre épül, és azt fogja meghatározni, hogy a sejtfalból mi az, ami az érintetteket megbetegíti.

„Felismertük, hogy a betegek hosszú távú tünetei valós problémát jelentenek, de nem tudjuk, miért” – mondta Mecaila McClune, a kutatócsoport egyik kulcsembere. – „A kutatásom célja, hogy meghatározzuk, mi történik, és hogyan tudjuk kezelni a betegség tartós következményeit”.

Forrás: Lymedisease.org