Eljött a vérszívók ideje – amit a kullancsokról tudni érdemes

Nagy számban április-június között, valamint ősszel, főleg szeptemberben fordulnak elő a kullancsok.

Hány százaléka fertőz a kullancsoknak, mennyi idő után fertőződhetünk meg a Lyme-kórt okozó baktériummal kullancscsípés esetén, irthatók-e a paraziták, kell-e pánikolni, ha kihúzáskor a szájszerv véletlenül a bőrünkben marad, és ellepték-e már Magyarországot a krími-kongói vérzéses lázat terjesztő vérszívók? Kullancskisokos a hvg.hu portálján.

Mikor kezdődik a kullancsszezon?

Tavasszal már komolyan aggódhatunk a kullancscsípések miatt. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) lakossági tájékoztatója szerint nagy számban április-június között, valamint ősszel, főleg szeptemberben fordulnak elő a kullancsok. Ezek a pókszabásúak közé tartozó, gerinceseken élősködő, vérszívó ízeltlábúak kedvelik az esős, nyirkos és meleg időt, de a nagyon száraz mikroklímában már nem érzik olyan jól magukat, mivel a kullancsok kiszáradásra érzékeny állatok.

Hányféle kullancs él Magyarországon, és melyik a legveszélyesebb?

Ahogy egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk róla, hazánkban 20 különböző kullancs fordul elő, de ezekből csak egy, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti az emberre nézve a legveszélyesebb betegségeket, így a vírusos agyvelőgyulladást (kullancs encephalitis) és a Lyme-kórt. Pechünkre, az emberen éppen ez a faj fordul elő a legtöbbször.

Hol él és honnan támad a kullancs?

A kullancsról kiváló ZS-kategóriás horrorfilmet lehetne forgatni, ugyanis a parazita tökélyre fejlesztett érzékszervekkel szemeli ki az áldozatát, és lesben állva várakozik, míg a kipécézett élőlény – például egy rágcsáló, földön fészkelő madár, hüllő, vadon élő emlős, háziállat vagy az ember – megközelíti őt. Régi tévhit, hogy a kullancsok a fák leveiről hullanak le, a magasból ejtőernyőznek a fejünkre. Ehelyett inkább fűszálakon, bokrok levelein, legfeljebb másfél méteres magasságban a lábaikon lévő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak, és itt várakoznak a megfelelő táplálkozási alkalomra. „A vért adó gazdát az általa kilélegzett szén-dioxidból, a bőrön át kiválasztott különböző anyagokból, a testhőmérsékletből és a mozgás keltette rezgésekből álló komplex inger révén érzékelik” – írja az OEK.

További részletek a hvg.hu cikkében.