Ha a fertőzés hosszú ideig észrevétlen marad, az egyes esetekben bonyolult lefolyású, költséges kezelést igénylő kórfolyamatokhoz vezethet.
A nyári hőség szorosan a markában tartja Közép-Európát. Sokan indulnak ki a természetbe, a tavakhoz és a hűvös erdőkbe. Ott azonban egy alig látható veszély leselkedik rájuk: a kullancsok! De mennyire veszélyesek ezek a vérszívók valójában?
A kullancsok főként a bokrokban és a fűben leselkednek, és a Lyme-kór mellett a FSME (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás – kullancs-encephalitis) betegséget is terjeszthetik. De ellenőrizzük a tényeket:
Megvédhetjük magunkat a kullancsoktól?
A legtöbb esetben egyszerű dolgok, például hosszú ujjú felső, hosszú nadrág, zárt cipő és zokni elegendő ahhoz, hogy megvédje magát a kullancsoktól a szabadban. A „vadonban” érdemes a zoknit a nadrágszáron kívülre húzni. Így az élősködők sokkal nehezebben találnak szabad bőrfelületet és csípnek meg. Léteznek kémiai repellensek – hasonlóan a szúnyogok ellen használtakhoz –, amelyek korlátozott ideig hatnak.
A természetben tett séta után mindig tanácsos ellenőrizni magunkat és különösen a gyerekeket kullancsok után – javasolja a Robert Koch Intézet. Az élősködők különösen szeretnek a karok és a térdek puhább bőrén, a hónalj alatt, a hajszálaknál vagy a nemi szervek területén megtapadni.
A kullancsok leesnek a fákról?
Németországban a leggyakoribb kullancsfaj a közönséges kullancs (Ixodes ricinus). Az emberen kívül madarakon, gyíkokon, sünökön, nyulakon, őzeken, dámszarvasokon és gímszarvasokon, rókákon, kutyákon és macskákon is táplálkozik. A legtöbb kullancs azonban nem ül a fákon, és nem is keres aktívan gazdatestet elfogyasztandó vér miatt. Sokkal inkább 30-60 centiméteres magasságban, bokrokban, cserjékben és fűben várakoznak a közeledő zsákmányra és onnan tapadnak át, amikor az arra járó emberek és az állatok elhaladnak mellettük.
Minden kullancs terjeszt betegséget?
Az emberek és állatok vérében lehetnek olyan kórokozók, amelyek bekerülhetnek az épp belőlük táplálkozó kullancs szervezetébe, és később továbbadhatók. De milyen gyakran fordul ez elő? A Lyme-kórt a Borrelia baktérium okozza. A kullancsok mintegy 30 százaléka Borrelia baktérium hordozó. A Borrelia baktériumokat a kullancsok középbélrendszerében, nyálában és testnedveiben találjuk, így már csípéskor fennáll a veszélye a fertőződésnek.
Ha az emberben fellép a Lyme borreliosis fertőzés, az bőrpírban nyilvánulhat meg a csípés helye körül, amit erythema migransnak nevezünk. Ez a jól ismert kokárda alakú, körkörös bőrreakció, ami az esetek nagyjából egyharmadában jelentkezik. Azonban nem mindenkinél jelentkeznek tünetek, aki kullancscsípés révén kapcsolatba kerül a Borrelia baktériummal. Bizonyos esetekben a szervezet képes kordában tartani a baktériumot.
Ha a fertőzés hosszú ideig észrevétlen marad, az egyes esetekben bonyolult lefolyású, költséges kezelést igénylő kórfolyamatokhoz vezethet. A Zi Kutatóintézet (Központi Törvényes Egészségbiztosítási Intézet) által kiértékelt adatok szerint 2021-ben mintegy 325 000 német egészségbiztosítással rendelkező betegnél diagnosztizálták a Lyme-kórt.
A klímaváltozás miatt több a veszélyes kullancs?
A melegebb telek megkönnyítik a nem őshonos kullancsok túlélését Németországban. A Robert Koch Intézet szerint az elmúlt években olyan újonnan előforduló fajokat figyeltek meg, mint az alluviális kullancsok (Dermacentor reticulatus), a reliktum kullancsok (Haemaphysalis concinna), a barna kutyakullancsok (Rhipicephalus sanguineus) és a Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok. A reliktum kullancs csípése súlyos vérzéses láz (SFTS) kockázatával járhat az elsődleges elterjedési területén, Ázsiában. A Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok a krími-kongói lázat terjeszthetik, amely emberekben belső vérzést okozhat. A Robert Koch Intézet szerint azonban ezeket a kórokozókat még nem mutatták ki kullancsokban Németországban, és eddig nem találtak bizonyított fertőzéses esetet sem.
A tudósok feltételezik, hogy évente több millió Hyalomma-lárva vagy fiatal egyed (nimfa) érkezik Németországba a vándormadarakkal. Ennek ellenére viszonylag kevés kifejlett Hyalomma-kullancsot találnának. Bár már találtak olyan elszigetelt nimfákat, amelyek Németországban keltek ki, még mindig nem világos, hogy hosszú távon kialakulhat-e Hyalomma-populáció Németországban. A tovább emelkedő hőmérséklet és az egyre alacsonyabb páratartalom azonban hozzájárulhat ehhez.
Az új kullancsfaj németországi elterjedésével felmerül még egy kockázat: egy ökológiai egyensúlyt felborító változás. A Robert Koch Intézet tanulmányai szerint a sima kullancsok vagy reliktum kullancsok eddig csak a kullancscsípések körülbelül egy-két százalékát okozták az országban. A sima kullancsokkal ellentétben azonban az alluviális erdei, reliktum és Hyalomma kullancsok aktívan másznak az emberek és más potenciális zsákmányállatok felé.
Forrás: Focus Online