A mákszemtől az almamagig terjedhet a méretük, bár a kifejlett egyedek sokkal nagyobbra is megduzzadhatnak, ahogy a gazdatest vérével táplálkoznak.
„Mivel sokat vagyok a szabadban, sok természeti veszéllyel találkoztam már: villámlással, mérges kígyókkal, bizonytalan terepviszonyokkal. Semmi sem tölt el azonban nagyobb félelemmel, mint a kullancs gondolata" - írta Lara Williams, a Bloombergs publicistája.
"Attól függően, hogy milyen életszakaszban vannak, a mákszemtől az almamagig terjedhet a méretük, bár a kifejlett egyedek sokkal nagyobbra is megduzzadhatnak, ahogy a gazdatest vérével táplálkoznak. Miközben ezek a pókszabásúak táplálkoznak, számos bakteriális és vírusos betegséget átadhatnak. A klímaváltozás ezeket az apró veszélyforrásokat még fenyegetőbbé teszi a lakosság egészségére nézve. A hőmérséklet növekedésével a kullancsok könnyebben terjesztenek endemikus betegségeket, és újakat is hordoznak. Mind a lakosságnak, mind az egészségügyi hatóságoknak a lehető legtöbb ismerettel kell rendelkezniük a veszély elhárítása érdekében.
A Stirlingi Egyetem kutatóinak nemrégiben készült tanulmánya az éghajlatváltozás hatásait modellezte az Ixodes ricinus, más néven közönséges kullancs populációira Skóciában. Ez az egyik olyan faj, amely a kullancsokkal kapcsolatos legismertebb betegséget terjeszti: a Lyme-borreliózist, vagyis a Lyme-kórt. Megállapították, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint - amely 4 Celsius-fokos globális felmelegedést jelent - a kullancsok száma 2080-ra 99 százalékkal nőne. Ha a végső felmelegedést csak 1°C-re korlátoznánk, az még mindig körülbelül 26 százalékos növekedést eredményezne.
A legnagyobb abszolút növekedés az erdős élőhelyeken lenne tapasztalható, ahol jelenleg a legnagyobb a kullancsok sűrűsége, míg a legnagyobb arányos növekedés a hegyvidéki élőhelyeken - a fás határvonalon felüli hegyvidéki területeken - lenne, amelyek jelenleg többnyire túl hidegnek számítanak az élősködők számára. A nagymértékű felmelegedés forgatókönyve szerint 2080-ban Skóciában várhatóan csak a legmagasabb hegycsúcsok maradnának kullancsmentesek.
A modellezésnek megvannak a maga korlátai - a megbetegedések kockázata és a kullancspopulációk az éghajlaton kívül más tényezőktől is függnek, például a megnövekedett szarvasállománytól, az élőhely megközelíthetőségétől és az emberi viselkedéstől. Mégis kulcsfontosságú segítséget jelent a kormányok és a közegészségügyi szakemberek számára a jövőbeli kockázatokra való felkészülésben, és az elkövetkező években prioritásként kellene kezelni a vektorok által terjesztett betegségekre gyakorolt éghajlati hatások fejlettebb modellezését.
De nem kell 56 évet előre tekintenünk ahhoz, hogy lássuk az éghajlati válság hatását a kullancsokra - az már most is segíti a kullancsok és a hozzájuk kapcsolódó betegségek terjedését.
A közönséges kullancsot például egyre északabbra és magasabban fekvő területeken is megtalálták Európában, ami összefüggésbe hozható a melegebb hőmérséklettel, és a Lyme-kór esetek száma is folyamatosan növekszik. Az Atlanti-óceán túlpartján, az Egyesült Államokban a Lyme-kór előfordulása az elmúlt három évtizedben megháromszorozódott.
A Lyme-kórra jó okkal helyezik a hangsúlyt - ez a leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség Európában és Észak-Amerikában, de a diagnosztizálása kihívást jelenthet, és jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina az emberek számára, bár a kutyánkat már elég könnyen be lehet oltani.
A veszély azonban nem ér véget a Lyme-kórral: Hozzá kell szoknunk az invazív kullancsokhoz és a nem endemikus betegségekhez is.
Vegyük például a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladást (TBE), egy olyan betegséget, amely Európa egyes részein endémiás, de az Egyesült Királyságban 2019 előtt nem adott okot aggodalomra. Azóta a vírust kimutatták kullancsokban Angliában, és 2022-ben két megerősített esetet azonosítottak, akik valószínűleg Nagy-Britanniában fertőződtek meg, valamint két valószínűsíthető esetet 2019-ben és 2020-ban.
Bár a kockázat továbbra is nagyon alacsony, az Egyesült Királyság Egészségvédelmi Hivatala megerősítette a vírus monitorozását, és változtatásokat javasolt a kórházakban végzett vizsgálatokban. Más országokban, ahol korábban nem volt endémiás TBE, szintén regisztráltak eseteket, köztük Hollandiában és Japánban is.
Eközben Dél-Európát egy invazív kullancs, a Hyalomma marginatum veszélye fenyegeti. Az Észak-Afrikában, Ázsiában és a Földközi-tenger medencéjének legmelegebb részein széles körben elterjedt kullancsot egyre többször találják meg északabbra, többek között Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban. Az állatállományon és a vándormadarakon keresztül behozott faj azzal a veszéllyel jár, hogy a bolygó felmelegedése lehetővé teszi számára, hogy új országokban hozzon létre populációkat.
Ezek az óriási élősködők - kétszer akkorák, mint a közönséges kullancs - azért aggasztóak, mert a krími-kongói vérzéses láz vírusának jelentős terjesztői, amit nem szívesen kapnánk el. Egy férfi nemrégiben meghalt, miután a spanyolországi Toledóban egy kullancstól elkapta a vírust. Mivel nem áll rendelkezésre specifikus vírusellenes gyógyszer vagy jóváhagyott vakcina, a lakosság és az egészségügyi szakemberek felvilágosítása a leghatékonyabb védekezési intézkedés.
Mivel az éghajlatváltozás új veszélyeket hoz elénk, mindannyiunknak szerepe van abban, hogy résen legyünk. Ez azt jelenti, hogy át kell néznünk magunkat kullancsok tekintetében, ha a szabadban voltunk. Azt jelenti, hogy finanszírozni kell a szigorú felügyeletet, a kutatásokat és a figyelemfelkeltő kampányokat. Emellett biztosítanunk kell, hogy az orvosok is értesüljenek a kockázatokról.
Még ott is, ahol a kezelések rendelkezésre állnak, anekdotikus bizonyítékok alapján nehéz diagnózist kapni. A Lyme-kór esetében például nagy hangsúlyt fektetnek a klasszikus bőrkiütésre, a Lyme-foltra - de a fertőzöttek kétharmada nem mutat ilyen tünetet. A londoni University College-ban működő EPPI Centre független jelentése a diagnózis felállításának egyik akadályaként a „klinikusok alacsony szintű ismereteit” említi.
Ezek a tudásbeli hiányosságok még tovább fokozódnak, ha a betegségek nem endemikus régiókba is behatolnak. Egy 20 európai országot vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy míg az endémiás országokban a lakosság körében 74 százalékos, illetve 56 százalékos volt a tájékozottság a TBE-vel és a TBE-vakcinával kapcsolatban, addig a nem endémiás országokban csak 30 százalékos, illetve 12 százalékos.
Az orvosi fejlesztések remélhetőleg már úton vannak - különösen izgalmasnak találom a kullancs elleni vakcina ötletét -, de addig is a legjobb, amit tehetünk, hogy nem hagyjuk magunkat megcsípni. A hétvégén a szabadban kullancsriasztót fújok magamra, hosszú, világos nadrágot viselek, és ellenőrzöm, hogy nincsenek-e rajtam vérszívók - mielőtt még esélyük lenne megcsípni engem.”
Forrás: www.deccanherald.com