Gondolni kell rá: a Lyme-kór és az éjszakai izzadás

Az éjszakai izzadás olyan fokozott verejtékezés, amely egész testet érinthet anélkül, hogy a környezet indokolná – például hideg éjszakákon sem szűnik meg. A felnőttek 10-40 %-át érinti. Bár a környezeti tényezők (pl. túlmelegedett hálószoba vagy vastag takaró) gyakran felelősek érte, kóros éjjeli izzadás esetén a belgyógyászati, fertőző vagy onkológiai eredetet is ki kell zárni.

Főbb okok:

Hormonális változások: menopauza, hyperthyreosis (pajzsmirigy-túlműködés amelyet akár közvetlenül is okozhat a Lyme-kór következtében létrejövő autoimmun reakció – lásd Hashimoto), hormontermelő daganatok.

Fertőzések: tuberkulózis, HIV, kullancs vektor által terjesztett betegségek pl. Lyme-kór vagy Babesiosis, endocarditis, osteomyelitis, és más krónikus vagy szubakut infekciók.

Daganatok: különösen a limfómák (amelyek szintén lehetnek a Lyme-kór másodlagos jelei), de más hematológiai malignitások is.

Gyógyszerek: antidepresszánsok, lázcsillapítók, hormonpótló kezelések.

Neurológiai és autoimmun betegségek: például Parkinson-kór, szisztémás lupus erythematosus.

Pszichés állapotok: szorongás, pánikzavar.

Rendkívül fontos, hogy az éjszakai izzadás okát minél hamarabb felderítsük és a beteg a megfelelő kezelést megkaphassa.

Kullancs által terjesztett fertőzés és éjszakai izzadás

A tartós, megmagyarázatlan éjszakai izzadás hátterében gyakran áll valamilyen fertőző betegség. Két, kullancs által terjesztett, egyre gyakrabban előforduló kórokozó különösen figyelmet érdemel. Érdemes figyelembe venni, hogy a fenti lehetséges okok közül szinte mindegyik lehet a Lyme-kór vagy a Babesiosis további tünete, velejárója.

A. Borreliosis (Lyme-kór):

A Borrelia burgdorferi baktérium okozza, főleg az Ixodes kullancsok révén terjed. Korai tünetei között influenzaszerű panaszok, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, valamint éjszakai izzadás szerepelhetnek. A betegség előrehaladtával neurológiai vagy kardiológiai szövődmények is felléphetnek. Mivel a tünetek nem specifikusak, a diagnózis gyakran késik. Korai, célzott antibiotikum-kezeléssel a szövődmények megelőzhetők.

A szakirodalomban számos cikk említi az éjszakai izzadást a Lyme-kórral összefüggésben, de a tünet nem specifikus a betegségre nézve. Jelentkezhet a kezdeti-, influenza-szerű tünetekkel, de leggyakrabban a Lyme-kór későbbi szövődményeivel kapcsolatosan számolnak be róla a betegek.

1. eset:

Egy 41 éves, korábban egészséges férfit mentő szállított a sürgősségi osztályra egy ájulásos epizódot követően. Az EKG jobb Tawara-szár-blokkot mutatott elsőfokú pitvar-kamrai AV-blokkal. Felvétele során éjszakai izzadást és emelkedett prokalcitonin-szintet észleltek nála. A fertőzéses kivizsgálás során pozitív Borrelia ELISA-eredményt kaptak. További vizsgálatok pozitív Borrelia immunglobulin M-et, de negatív immunglobulin G-t mutattak ki, ami friss fertőzésre utal.

2. eset:

Egy 52 éves nő, aki időszakos lázzal, száraz köhögéssel, fáradékonysággal, diffúz fejfájással, éjszakai izzadással, akaratlan fogyással, valamint neurológiai tünetekkel jelentkezett, mint például kettőslátás (diplopia), remegés (tremor), érzészavar (paresztézia) és ataxia.

A szérum és liquor vizsgálata Borrelia burgdorferi-specifikus antitestindex pozitivitását, valamint oligoklonális IgG-sávokat mutatott ki a liquorban, ami a Borrelia-specifikus antitestek intrathekális termelődésére utalt. A klinikai és biokémiai kép így a Lyme-kór neurológiai szövődményeire utalt.

Meglepő módon az MRI gyulladást mutatott ki a rhombencephalonban, amely ritka neuroborreliosisos betegeknél.

A beteget intravénás ceftriaxonnal kezelték, amely gyors javulást eredményezett a tünetekben. Az MRI eltérések hat héttel az antibiotikumkezelés megkezdése után már visszafejlődést mutattak, és körülbelül hét hónappal később teljesen normalizálódtak.

3. eset:

Egy 63 éves férfi 1 napja fennálló, újonnan jelentkező fájdalmas kettőslátással jelentkezett, és jobb oldali hatodik agyideg bénulást diagnosztizáltak nála. Kórelőzményében kiújuló polychondritis (ismeretlen eredetű autoimmun betegség) szerepelt, amely már korábban is járt szemészeti szövődményekkel, így kezdetben a bénulást e szisztémás betegség fellángolásának tulajdonították. Azonban mivel a beteg új keletű éjszakai izzadásról is beszámolt, fertőző eredet is felmerült. Kezdetben szájon át adott szteroidkezelés történt, de ez nem javította a kettőslátását, így kórházi kivizsgálásra került. Körülbelül egy héttel a jelentkezés után a Lyme-tesztek pozitívnak bizonyultak, és a diagnózist Lyme-kór okozta abducens bénulásra módosították. A beteg tünetei gyorsan javultak a szájon át adott doxycyclin kezelés hatására.

B. Babesiosis:

Ez egy protozoon által okozott betegség, amely szintén Ixodes kullancson keresztül terjed. Az Egyesült Államokban a leggyakoribb faj a Babesia microti, Európában a Babesia divergens fordul elő gyakrabban - különösen Nagy-Britanniában és Franciaországban.

A klinikai tünetek változatosak, az enyhe panaszoktól a súlyos megbetegedésig terjedhetnek. Az enyhébb formát láz, hidegrázás és izzadás jellemzi. Kapcsolódó tünetek lehetnek: általános gyengeség, fejfájás, izomfájdalom és étvágytalanság. A láz a leggyakoribb fizikális lelet, és lépmegnagyobbodás (splenomegalia) is előfordulhat. Mivel a paraziták a vörösvértesteket fertőzik, a sokszor enyhe de néha súlyosabb hemolitikus anémia jellemző tünet. Emellett gyakori a thrombocytopenia és a májenzimek emelkedése is. A súlyos megbetegedés során többszervi elégtelenség is kialakulhat, beleértve a heveny légzési distressz szindrómát (ARDS) és a disszeminált intravaszkuláris koagulációt (DIC).

Esetismertetés:

Egy 77 éves férfi jelentkezett a sürgősségi osztályon, öt napja fennálló visszatérő lázrohamokkal, hidegrázással és éjszakai izzadással. Általános rossz közérzetről és csökkent étvágyról számolt be. Nem volt testsúlycsökkenése, fejfájása, tarkómerevsége, köhögése, nehézlégzése, hasi panasza, ízületi fájdalma vagy kiütése.

Három héttel korábban tért vissza az Egyesült Államok északkeleti részén tett szokásos éves utazásáról. Ott tartózkodása alatt meglátogatta a tengerpartot és a kertjében dolgozott. Nem emlékezett rovarcsípésre.

A beteg testhőmérséklete 39,4 °C volt. Vérnyomása és pulzusa normálisnak bizonyult. A fizikális vizsgálat egyéb eltérést nem mutatott. A teljes vérkép pancytopeniát mutatott: hemoglobin 9,7 g/dL, fehérvérsejtszám 2400 sejt/μl, thrombocytaszám 40 000 sejt/μl. Akut veseelégtelenséget állapítottak meg nála.

Az alanin-transzamináz (97 U/L), az aszpartát-aminotranszferáz (296 U/L) és az összbilirubin (1,7 mg/dL) szintje emelkedett volt. Laktát-dehidrogenáz szintje is magasabb volt a normálnál, míg haptoglobinszintje alacsony volt. Emellett retikulocitózist is észleltek.

A beteg vérkenetében a vörösvértestekben parazitagyűrűk látszottak. A paraziták négyes csoportba (Máltai kereszt alakba) rendeződése ritka, de patognomikus a babesiosisra.

A diagnózis tehát babesiosis volt, melyet azitromycin és atovaquon kombinációjával eredményesen kezeltek.

Fontos megemlíteni a kullancsok által terjesztett társfertőzések jelentőségét – például a Borrelia burgdorferi, Babesia microti és Anaplasma együttes fertőzését, melyek gyakran egymást átfedő, szisztémás tüneteket okoznak, amelyek súlyosabb és elhúzódó klinikai képet eredményezhetnek. Az ilyen együttes fertőzések során a szervezet gyulladásos válasza fokozottabb lehet, ami éjszakai izzadáshoz, hőemelkedéshez, visszatérő lázhoz és általános rossz közérzethez vezethet. Mivel az éjjeli izzadás nem specifikus tünet, de gyakori a kullancsok által közvetített fertőzésekben, különösen fontos a társfertőzések felismerése, mert ezek eltérő kezelést igényelnek, és kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethetnek.

Források

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37355424/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35330755/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35001068/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27765389/