Hirtelen súlyvesztés összefüggésben a Lyme-kórral 2. rész

Ritkán de előfordul, hogy a fertőzés elsődleges tünete a hirtelen testsúlycsökkenés, az idegrendszeri érintettséggel összefüggésben.

A Lyme-kór a leggyakoribb kullancsok által terjesztett fertőzés, amelyet egy spirochéta baktérium, a Borrelia burgdorferi okoz. A korai fertőzés legjellegzetesebb klinikai tünete az erythema migrans, egy könnyen felismerhető bőrelváltozás, amely az esetek harmadában jelentkezik. A kullancscsípést követő napokban a bőrtüneten kívül sok esetben jelentkezik láz, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, fáradtság, szédülés. Kezelés nélkül a fertőzés a bejutási helyről később különböző szervekre terjedhet, ízületi, kardiológiai, szemészeti illetve idegrendszeri szövődményeket okozva. A neurológiai tünetek a leggyakoribbak, a reumatológiai tünetekkel megegyező arányban, az érintett szerv dominanciája a Borrelia törzsétől is függhet. Az európai kontinensen a három leggyakoribb törzs különböző tünetekkel jelentkezhet.

A Lyme-kór rendkívül szerteágazó tüneteket produkálhat illetve sok betegséget utánozhat. Képes daganatos betegség képét ölteni, és félrevezetni a vizsgáló orvost, különösen akkor, ha a fő figyelemfelhívó panasz a jelentős mértékű fogyás. Ugyan ritkán de előfordul, hogy az elsődleges tünet a hirtelen testsúlycsökkenés, melyet szinte minden esetben az idegrendszeri érintettséggel összefüggésben írnak le a szakmai cikkek.

A Lyme-kór neurológiai szövődményeinek leggyakoribb tünetei a fájdalmas radikulitisz, a limfocitás pleocitózissal járó agyhártyagyulladás, valamint leggyakrabban az arcideget érintő agyideggyulladás (neuritis cranialis), amely gyakran Bannwarth-szindrómaként vagy Bell-féle bénulásként jelentkezik, jellemzően a kullancscsípést követő néhány héten vagy hónapon belül.

A központi idegrendszeri érintettség ritkább, leggyakoribb megjelenési formája a gerincvelőgyulladás okozta parézis. Az agyvelőgyulladás (encephalitis) rendkívül ritka, az esetek mindössze 0,1%-ában fordul elő kezeletlen fertőzések esetén.

A következő esetismertetések olyan Lyme-kóros betegek történetét mutatják be, akik hirtelen, nagy mennyiségű, akaratlan súlyvesztésről számoltak be:

2. eset

egy atípusos Bannwarth-szindrómás beteg, aki jelentős testsúlycsökkenéssel és súlyos transzamináz-emelkedéssel jelentkezett.

A beteg három hétig fokozatosan romló nyaki fájdalommal jelentkezett orvosánál, amely később az alsó háti szakaszába is kisugárzott, és ezt követően zsibbadást kezdett érezni mindkét kezében. Ezen időszak alatt nem szándékos, 11,3 kg-os testsúlycsökkenést tapasztalt. Az orvoshoz fordulás előtt közvetlenül teljes jobb oldali arcidegbénulás és kétoldali alsó végtagi gyengeség alakult ki. 8 hónappal a tünetek kezdete előtt Egyiptomban nyaralt. A beteg nem emlékezett kullancscsípésre vagy jellegzetes bőrtünetre.

A felvételkor a beteg láztalan volt, normál vitális paraméterekkel, de nagy mértékű transzamináz- és negatív citomegalovírus- és vírushepatitisz szűrésekkel. A kreatin-kináz (CK) normális volt. A neurológiai vizsgálat jobb oldali arcideg bénulást mutatott, mindkét oldalon épen maradt a szaruhártya-reflex, de a jobb oldalon a pislogás zavart volt, illetve diffúz kvadriparézist és areflexiát figyeltek meg. A beteg súlyos hátfájdalmára neuropátiás fájdalomcsillapítókat és opioidokat igényelt a megfelelő fájdalomkontroll érdekében. A radikuláris érintettséggel járó leptomeningeális folyamat miatt felmerült a daganatos, fertőző és gyulladásos eredet, valamint a Guillain-Barré szindróma.

A gerinc és a koponya kontrasztos MRI-vizsgálatai negatívnak bizonyultak. A mellkas, has és kismedence CT-ken malignitásra, valamint pulmonális tuberkulózisra utaló jel nem ábrázolódott.

A Lyme-kór ELISA szerológiai vizsgálat pozitív eredményt adott, amelyet pozitív Western blot IgM és IgG igazolt.

Napi 2 g Intravénás ceftriaxon- kezelést kezdtek a kórházi felvétel 1. napján, majd a 4 hetes kúra befejezését követően a kétoldali arcideg bénulás, a fájdalom, a motoros és szenzoros deficit megszűnt, illetve a testsúly és a májenzimek visszatértek a kiindulási értékekhez.

(folytatjuk)

Források:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11876067/

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S024886630581238X

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35330755/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31574359/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23220829/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10869004/

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8938859/