Kötelező tűzgyújtás? A Lyme-kór elleni küzdelem új módszere

Az Egyesült Államok keleti részén lévő erdőkben tüzet gyújtva lehetne küzdeni a kullancsok által terjesztett betegségek terjedése ellen, miközben az erdők egészségesebbé válnak – állítják a tudósok.

A kullancsokkal fertőzött erdőkben túrázók valószínűleg ismerik a kullancscsípések és a velük járó betegségek elkerülésének gyakorlatát, amelyek azt javasolják viseljünk rovarriasztót és hosszú nadrágot, ne térjünk le az ösvényekről, ne menjünk be a sűrű növényzetbe és a túra után ellenőrizzük magunkat, hogy van-e kullancs a testünkön.

Itt van még egy, ami a legtöbb listán nem szerepel: „Gyújtsd fel az erdőt!”

Bár az átlagpolgároknak nem tanácsos, ez a stratégia egy új kutatás szerint kevésbé kullancsbaráttá teheti az Egyesült Államok keleti részén található erdőket.

„Úgy hisszük, hogy lehetőség van a kullancsok számának csökkentésére az előírt tűzek használatával, az erdei ökoszisztémák egészségének helyreállítása érdekében” – mondta Michael Gallagher, a U.S. Forest Service New Jersey-i kutatólaboratóriumának ökológusa.

A tűfejnyi parazitáknak látszólag távoli kapcsolatuk lehet a tájátalakító erdőtüzekkel. De a kullancsok által terjesztett betegségek, mint például a Lyme-kór, jelentős és egyre növekvő egészségügyi problémát jelentenek. Az Egyesült Államokban évente akár 60 000 esetet is jelentenek. A bolygót megváltoztató olyan erők, mint a globális felmelegedés, vélhetően hozzájárulnak a problémához, mivel az emelkedő hőmérséklet egyre több helyet tesz élhetővéa kullancsok számára.

Kevesebb figyelmet fordítottak azonban arra, hogy az erdők változása milyen szerepet játszhat, állítja Gallagher és öt másik tudós, akik az Erdészeti Szolgálat, a Pennsylvania Állami Egyetem és New Jersey Környezetvédelmi Minisztériumának munkatársai. Ezért átfésülték a tudományos szakirodalmat, hogy megértsék a kullancsok és a tüzek közötti kapcsolatot.

Amikor az európaiak megérkeztek Észak-Amerikába, a keleti erdők általában tágastájak voltak, tele egymástól távol álló fenyő-, tölgy- és gesztenyefákkal. A villámok és az őslakosok által okozott gyakori, alacsony intenzitású tüzek elégették a lehullott leveleket, a törmeléket és az aljnövényzetet.

Egy ilyen táj problémát jelenthet a kullancsok számára, amelyek a mérsékelt hőmérsékletű, nedves környezetben és a sok aljnövényzetben érzik jól magukat, amirefelmászhatnak, hogy megtapadjanak az elhaladó áldozatokon. Ezek a régi erdők szárazabbak és kevésbé sűrűek voltak, és nyáron melegebb, télen pedig hidegebb lehetett, amikor kevesebb volt a szigetelésként szolgáló növényzet - számoltak be a tudósok az Ecological Applications című folyóirat nemrégiben megjelent számában.

A kullancsok száma eleinte csökkenhetett, ahogy az európaiak kiszorították az őslakosokat a keleti erdőkből. Ez azért volt így, mert sok erdőt kivágtak a fa és a tüzelőanyag miatt. A 20. századtól kezdve azonban két dolog történt, ami megfordította ezt a tendenciát. A keleti erdők újra növekedni kezdtek, ahogy az emberek a farmokról a városokba költöztek, és a fáról más tüzelőanyagokra, például szénre váltottak. Az olyan földgazdálkodási ügynökségek, mint az amerikai erdészeti szolgálat, pedig az összes erdőtűz eloltására irányuló politikát fogadtak el.

Ezek a változások hozzájárultak ahhoz, hogy az erdőkben több a felhalmozott törmelék, több a bokor és sűrűbb a fák lombkoronája. A tudósoknak van erre egy divatos szavuk: mezofikáció. Az új kutatás céljaira talán jobb kifejezés lenne a "kullancsmennyország".

Gallagher és kollégái szerint a tűz segíthet visszafordítani ezt a jelenséget. Régebbi tanulmányokra hivatkoznak, például egy georgiai és floridai kísérletre, amely azt mutatta, hogy a kullancsok száma csökkent az erdő leégett részein.

Ugyanakkor az előírt tüzek más előnyökkel is járnak, többek között több élőhelyet teremtenek egyes fajok számára, több vadvirágot és fűfélét támogatnak, eltávolítják a katasztrofális erdőtüzek tüzelőanyagát, és ellenállóbbá teszik az erdőket a rovarok kitörésével szemben.

Ma a földterület-kezelők a keleti erdők több mint 700 000 négyzetkilométeres területének csak egy parányi részét gyújtják fel szándékosan. Délkeleten évente mintegy 28 000 négyzetkilométert égetnek fel. Az északkeleti rész ehhez képest lazább, mindössze 1300 négyzetkilométert égetnek le.

Szóval még ne cserélje le a hosszúnadrágját rövidnadrágra!

Forrás: Anthropocene Magazin