• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

      Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Különböző agyi eltérések a krónikus Lyme-kórban szenvedőknél

Lyme borreliosis 2022.12.06 Forrás: Weborvos
Különböző agyi eltérések a krónikus Lyme-kórban szenvedőknél

Új módszerrel, funkcionális MR-vizsgálatokkal kutatták a Lyme-kórosok agyműködését.

A Johns Hopkins Medicine kutatói egy speciális képalkotó technikákat alkalmazó tanulmányukban a kezelés utáni Lyme-kórban szenvedők fehérállományában és más agyszövetek fiziológiájában bekövetkező megkülönböztető változásokról számoltak be, amely állapot az évente közel félmillió amerikai Lyme-kóros beteg 10-20%-át érinti.

A PLOS ONE folyóiratban október 26-án közzétett tanulmány eredményei alátámasztják és segítik annak igazolását, hogy a memória és más kognitív nehézségek, amelyeket a kezelés utáni Lyme-kórban szenvedő személyek hosszú távon tapasztalnak, az agy funkcionális és strukturális változásaihoz kapcsolódnak.

A Lyme-kór, amelynek korai tünetei közé tartozhat a jellegzetes kokárda folt, influenzaszerű fájdalmak és láz, ízületi fájdalom és fáradtság, szigorú antibiotikum-kúrával kezelhető, amely általában megszünteti a betegséget. Azonban azoknál a hosszú távú betegnek tekintett személyeknél, akiknél a Lyme-kór tünetei az antibiotikum kezelés befejezése után is fennállnak, az állapot krónikus betegséggé válik, amelyet fáradtság, izomfájdalom, álmatlanság, depresszió és kognitív nehézségek, például koncentrációs és memóriazavarok jellemezhetnek. Náluk általában nincs nyilvánvaló klinikai vagy laboratóriumi bizonyíték a folyamatos problémákra.

Az agyi változások valós idejű nyomon követése

A Johns Hopkins Medicine neurológiai-pszichiátriai és viselkedéstudományi részlegeinek kutatói a Lyme-kór Kutatóközponttal együttműködve funkcionális MR-vizsgálatokat (fMRI) készítettek. Az fMRI az agyi véráramlásban bekövetkező változásokat mutatja be, hogy azonosítani lehessen az agyműködésben bekövetkező hosszú távú változásokat, amelyek bizonyos tartós Lyme-kór tüneteket okozhatnak. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a kutatók számára, hogy valós időben nyomon kövessék az agyban bekövetkező változásokat.

„A kezelés utáni Lyme-tünetek objektív biológiai mérőszámai általában nem azonosíthatók a szokásos CT-, MR- vagy vérvizsgálatokkal” – mondja Dr. John Aucott kutató, a Johns Hopkins Lyme-kór Klinikai Kutatóközpont igazgatója és a Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának docense. „Ki kellett terjesztenünk az értékelési módszereinket” – teszi hozzá.

A vezető szerző, Dr. Cherie Marvel vezetésével a csapat 12 férfi és női, antibiotikum kezelés utáni Lyme-kóros beteget, valamint 18 olyan résztvevőt toborzott, akiknek nem volt Lyme-kórjuk, hogy fMRI-vizsgálatokon vegyenek részt, miközben rövid távú memóriafeladatot végeztek.

A képalkotó vizsgálatok szokatlan aktivitást mutattak ki a homloklebenyben, az agy olyan kognitív feladatokért felelős területén, mint a memória-visszahívás és a koncentráció. A résztvevőket arra kérték, hogy jegyezzék meg és idézzék fel a nagy- és kisbetűket, valamint több betű ábécésorrendjét.

A kutatók szerint figyelemre méltó, hogy a felvételeken a két csoport homloklebenyének aktivitásában mutatkoztak különbségek az agy fehérállományában, ami általában nem látszik az fMRI-vizsgálatokon, mivel ez a szövet kevesebb véráramlással működik, mint a szürkeállomány. A fehérállomány létfontosságú az információk agyban történő mozgatásában, úgy működik, mint a vonatsínek, amelyek segítenek eljuttatni az információkat a vasúti pályaudvarra, vagyis a szürkeállományba.

Frontális lebeny aktivitás

„A homloklebeny bizonyos területei alul-, mások pedig túlműködtek, ami némileg várható volt” – mondja Cherie Marvel. – „Azonban nem láttuk ugyanezt a fehérállomány-aktivitást abban a csoportban, ahol nem volt a kezelés utáni Lyme-kór.”

E megállapítás megerősítésére a kutatók a képalkotás egy másik formáját, a diffúziós tenzor képalkotást (DTI) alkalmazták mind a 12 Lyme-kóros résztvevőn és a 18 Lyme-mentes résztvevő közül 12-nél. A DTI az agyszövetben a víz mozgásának irányát érzékeli. Ez az egyedülálló megközelítés alátámasztotta az fMRI-eredményeiket, és új eredményeket tárt fel: A víz a betegek axonjai – az idegsejtek nyúlványai, amelyek elektromos jeleket továbbítanak más idegsejtekhez – mentén diffundált, vagyis szivárgott, ugyanazokon a fehérállományi területeken belül, amelyeket az fMRI során azonosítottak.

Meglepő módon a kutatók azt is megállapították, hogy a fehérállományban lévő axonális szivárgás kevesebb kognitív deficittel és jobb kimenetellel korrelált az általuk vizsgált Lyme-kóros betegek kezelés utáni állapotában.

A kutatók úgy vélik, hogy a fehérállományban észlelt fokozott aktivitás a kezelés utáni Lyme-kóros betegeknél hasznos immunválaszt tükrözhet, mivel ez korrelált a betegség jobb kimenetelével. Ez a megállapítás azonban azzal is összefüggött, hogy a kezelés utáni Lyme-kóros betegeknek hosszabb időre volt szükségük a memóriafeladat elvégzéséhez. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a fehérállomány válasza adaptív lehet, de a fehérállomány fiziológiája és működése megváltozott.

„A probléma különböző területek szakértőivel együttműködve történő megközelítése adta ezeket az újszerű eredményeket, és remélhetőleg választ ad a fennmaradó kérdéseinkre, különösen az axonális szivárgás és a fehérállomány aktiválódásának szerepére a kezelés utáni Lyme-kórban” – állítja a kutató.

Marvel és Aucott szerint ez a kutatás segíthet megvilágítani a neurológiai Lyme-kór mögöttes mechanizmusait és lehetséges terápiás célpontjait. Eredményeik másfajta fertőzéssel összefüggő krónikus betegségekre is vonatkozhatnak.

Forrás: Lymedisease.org, Johns Hopkins Medicine