Lyme-kór terjedése anyáról magzatra

A Lyme-kór a leggyakoribb vektorok által terjesztett megbetegedés, mely jellemzően a kullancs – egészen pontosan az Ixodes fajok - csípése útján terjed. A Lyme borreliosis incidenciája folyamatosan emelkedik, aminek számos tényező állhat a hátterében. Ezek közül az egyik az anyáról magzatra való átterjedés lehetősége.

Igazolt transzplacentáris fertőzés

Az első tudományos bizonyítékot 1985-ben írták le, amikor egy édesanyánál és az újszülöttnél vertikális úton átadott Lyme fertőzést mutattak ki. Szakmailag alátámasztott tények állnak rendelkezésre, miszerint a Lyme-kórt okozó spirochéta baktérium, a Borrelia képes transzplacentárisan átjutni édesanyáról a magzatra. A veleszületett fertőző betegségek listájára már számos könyvben került említésre; a közismert TORCH mozaikszó, amely a legalapvetőbb veleszületett fertőző betegségeket írja le, kibővítésre került: TORCHES-CLAP-ra, melyben az L betű a Lyme-kórt jelöli. (T: toxoplasma, R: Rubeola, C: Cytomegalovirus, H: Herpes simplex, E: Enterovirus, S: Syphilis, C: Chiken pox= bárányhímlő, L: Lyme, A: AIDS, P: Parvovirus B19.)

A klinikai vizsgálatok, beleértve a boncolási adatokat is, a terhességi Lyme borreliosist különböző egészségügyi problémákkal hozták összefüggésbe. A terhesség bármelyik trimeszterében történő fertőzés magzati halált, hydrocephalust, kardiovaszkuláris rendellenességeket, újszülöttkori légzészavart, hiperbilirubinémiát, méhen belüli növekedési retardációt, kortikális vakságot, hirtelen csecsemőhalál szindrómát, illetve anyai toxémiát is okozhat a terhesség alatt.

Következmények és lehetséges kezelés

Dr. Tessa Gardner gyermekkori fertőző betegségekkel foglalkozó orvos kutatásai során felfedezte, hogy a terhességi Lyme borreliosis kapcsán vizsgált 161 jelentésből 46 káros kimenetelű esetet találtak, ideértve a vetélést, a halvaszületést, a perinatális halált, a veleszületett rendellenességeket, a szisztémás betegséget, a korai kezdetű fulmináns vagy enyhe szepszist és a később jelentkező krónikus progresszív fertőzést. Az összes nemkívánatos kimenetel 7 százaléka vetélés vagy magzati haláleset volt, 11 százaléka újszülöttkori haláleset és 48 százaléka magzati- illetve újszülötthalál volt. Az antibiotikum-terápia hatása drámai volt ezeknél a betegeknél: az antibiotikumokkal az újszülöttek 85%-a volt normális, míg 15%-uk volt kedvezőtlen kimenetelű. Ezzel szemben az antibiotikumok nélkül csak 33% volt normális, míg 67% volt kedvezőtlen kimenetelű.

A fertőzés magzatra gyakorolt hatásait Dr. Alan MacDonald patológus szerint azonban tovább kell vizsgálni, hogy megtudjuk, milyen következményekkel jár az, ha például az organogenezis során éri el a magzatot a kórokozó.

Klinikai vizsgálatot végeztek a trieszti Egyetem Kórházában, ahol 11 Lyme borreliosisos, 30 éves átlag életkorú, terhes nőt követtek nyomon 2008-2020 között. Közülük 6-nál alakult ki erythema migrans a terhesség alatt (8. és 34. hét között), 3-nál myoartikuláris vagy neurológiai eredetű probléma, 2 esetben pedig pozitív szerológia mutatkozott, de nem alakult ki semmilyen klinikai tünet. Adataik hangsúlyozzák a korai antibiotikumos kezelés fontosságát a szeropozitív, tünetmentes terhes nők esetében is, hogy elkerülhetők legyenek a magzatot és újszülöttet érintő esetleges szövődmények.

Leggyakoribb problémák

Dr. Richard Horowitz élen jár a kullancsok által terjesztett fertőzések kezelésében és találkozott már a transzplacentáris átvitel miatti szövődményekkel is. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos esetekben a Borrelia túlél a szervezetben egy antibiotikum-kúrát, ezért azt tanácsolja minden olyan nőnek, aki teherbe kíván esni - és akinek a kórtörténetében Lyme-kór szerepel - hogy vizsgáltassa ki magát, fennáll-e tartós fertőzésre utaló jel.

 Charles Ray Jones szerint a legtöbb terhességi Lyme-kórral született gyermeknél a betegség születéskor vagy röviddel azután jelentkezik. Kutatásai során a tünetek gyakoriságát illetően az alábbi adatokat állapította meg:

Több gyermekekkel foglalkozó infektológus hívta fel a figyelmet a Lyme-kór okozta gyermek fejlődési rendellenességekre, illetve a neuropszichiátriai problémák összefüggésére. Bár egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a Lyme-kór mentális problémákat is okozhat az újszülöttnél, azonban még mindig vita tárgyát képezi a Lyme borreliosis vagy más kullancs-csípés által okozott megbetegedés és a kialakuló neuropszichiátriai tünetek közötti összefüggés.

Az egyik ilyen retrospektív tanulmány, mely 102 Lyme borreliosisos várandós édesanyát vizsgált a neuropszichiátriai tünetek szempontjából, az alábbi megállapításokat teszi:

A 66 Lyme-kórban szenvedő anyából álló kontrollcsoportban, akiket a fogantatás előtt és a teljes terhesség alatt antibiotikummal kezeltek: mindegyik egészséges csecsemőt szült. A kontrollcsoportban azonban nyolc olyan terhesség következett be, ahol Borrelia burgdorferi és/vagy Bartonella henselae jelenlétét mutatták ki a placentában és a köldökzsinórban.

Konklúzió

A leírt tapasztalatok és kutatási eredmények alapján, javasoljuk a terhességre készülő nők szűrővizsgálatát Lyme-fertőzésre - amennyiben a kórtörténetben szerepel Lyme borreliosis vagy kullancs csípés -, ennek igazolása esetén pedig a második trimesztertől történő antibiotikumos kezelését. Jelenleg több antibiotikum is rendelkezésre áll a várandós nők számára, így a Lyme borreliosis vertikális átadásával járó kockázatok megelőzhetők anélkül, hogy a magzatra nézve bármilyen mellékhatása lenne a gyógyszeres kezelésnek.

Források:

https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fmed.2022.816868/full

https://www.townsendletter.com/article/444-lyme-disease-gestational-transmission/4/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6231644/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9067786/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/2685924/

https://www.lymedisease.org/wp-content/uploads/2014/08/Image21-Gestational-Lyme-Studies.pdf

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6165408/