• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Miért kap a kutyám Lyme-kór elleni védőoltást, én pedig miért nem?

Lyme borreliosis 2023.09.19 Forrás: Harvard University
Miért kap a kutyám Lyme-kór elleni védőoltást, én pedig miért nem?

Évtizedekkel ezelőtt kifejlesztettek egy humán vakcinát. Mi történt vele és mi lesz helyette?

A Lyme-kór ellen jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina az emberek számára, bár a kutyák számára három létezik. Az amerikai Gazette hosszú szakmai beszélgetést készített Allen Steere-rel, a Massachusetts General Hospital és a Harvard Medical School orvosprofesszorával.

A Lyme-kór elleni vakcina a kutyák számára elérhető, de az emberek számára nem, pedig évtizedekkel ezelőtt kifejlesztettek egy humán vakcinát. Mi történt vele?

Én voltam a SmithKline Beecham vakcina, a Lyme-kór első kereskedelmi forgalomban kapható vakcinájának 3. fázisú vizsgálatának vezetője. Abban a vizsgálatban 10.000 ember vett részt, akik közül 5000 kapta a vakcinát, 5000 pedig placebót. A legfontosabb tényező, amely a vakcina visszavonásához vezetett, az erős oltásellenes mozgalom volt. Néhányan úgy érezték, hogy a vakcina rontotta a kezelés utáni tüneteiket. Ez 20-25 évvel ezelőtt volt, és akkor még nem tudtunk annyit a Lyme-kórról, mint most. A Lyme-kórban szenvedő betegeken végzett vizsgálatok összefüggést mutattak ki a baktérium az oltóanyagban használt külső felszíni A fehérjéjére adott antitestválasz, és a poszt-infektív Lyme-artritisz között. A jelenség azonban nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést.

A vizsgálatok azt sugallták, hogy molekuláris mimikri – részleges szekvencia-homológia – van a spirochéta külső felszíni fehérje A (OspA) és egy LFA-1 nevű gazdafehérje között, és azt feltételezték, hogy talán ez az oka a posztinfekciós antibiotikum-refrakter Lyme-artritisznek. Az ezt sugalló cikk ugyanazon a héten jelent meg a Science-ben, amikor a New England Journal of Medicine cikke is megjelent a 3. fázisú vakcinakísérlet eredményeivel. Ez igazolta azt az elképzelést, hogy a vakcina ronthatja a Lyme-kórt. Kiderült azonban, hogy nem ez a mechanizmus. Az összefüggés oka az, hogy a fertőzésben az OspA-ra adott immunválasz része lehet a túlzott gyulladásos válasznak, amely megteremtheti a feltételeket az autoimmun jelenségek kialakulásához. Azonban önmagában egyetlen fehérjével – az OspA-val – szembeni vakcinázás nem váltja ki ezt a választ. Más szóval, az oltás nem bizonyult problémásnak.

Ezért kellett évtizedeket várnunk? Most is van egy jelölt a 3. fázisú klinikai vizsgálatokban.

A jelenleg tesztelt vakcina nagyon hasonló ahhoz, amely 20-25 évvel ezelőtt kereskedelmi forgalomban volt. Azonban azt a bizonyos szekvenciát, amely részben homológiát mutatott az LFA-1-gyel, eltávolították a jelenlegi vakcinában lévő rekombináns fehérjéből.

Tehát az eredeti vakcinában lévő mechanizmus, amely állítólag problémákat okozott, nincs benne ebben az új vakcinában?

Nincs, de még mindig kérdéses, hogy az új vakcinát mennyire fogadják majd el. Sokkal több a Lyme-kóros eset, és sokkal több ember van tisztában a fertőzés kockázatával. Jobban ismerjük a fertőzést, mint 20 és 30 évvel ezelőtt. Ezért arra számítok, hogy a vakcinát most jobban elfogadják majd.

Azonban más tényezők is fontosak. A COVID esetében láttuk, hogy a védőoltások elfogadása problematikus, és hogy azt szociopolitikai szempontból jobban meg lehetne érteni. Egy olyan fertőzés esetében, amely emberről emberre terjed, szükség van a nyájimmunitás kiváltására. Ez nem így van a kullancsok által terjesztett fertőzések esetében. Nem számít, hogy a szomszédod be van-e oltva. Az számít, hogy megcsípett-e egy fertőzött kullancs. Ha valaki aggódik emiatt, és endémiás területen él, választhatja az oltást. Ha nem akarja, nem kell, és ez nem befolyásolja a szomszédja kockázatát. Az orvosi közösségnek nem kell ugyanúgy erőltetnie a Lyme-kór elleni védőoltást, mint az emberről emberre terjedő fertőzés esetében. De fontos, hogy az emberek tudják, mekkora a kockázat a saját területükön, és fontos megérteni, hogy a vakcina biztonságos és hatékony.

Van okunk azt gondolni, hogy ez az új változat hatékonyság szempontjából jobb vagy rosszabb lesz, mint a korábbi vakcina?

Az új vakcina nagyon hasonlít a korábbi vakcinákhoz, így jó esélye van arra, hogy biztonságos és hatékony vakcina lesz.

Vannak olyan potenciálisan problémás szempontok az új vakcinával kapcsolatban, amelyek feltűnnek önnek?

Az egyik kérdés, amit nem sikerült megoldani, mivel a régi vakcinát kivonták a forgalomból, az az, hogy mi a helyzet az emlékeztető oltások tekintetében. Ez nem egy olyan vakcina, amelyet egyszer beadunk, és nincs más teendő. Magas antitest koncentráció szükséges a spirochéta (spirál alakú baktérium) külső felszíni fehérjéjével, az A-val szemben. Az antitestszintnek magasnak kell lennie ahhoz, hogy hatásos legyen, és az antitest koncentráció az oltás után csökken. Ehhez emlékeztető oltásokra lesz szükség, de hogy milyen gyakran, az nem ismert. A Borrelia burgdorferi, a Lyme-kór kórokozója esetében is van törzsvariáció. Vannak olyan törzsek, amelyek gyulladásosabbak és súlyosabb betegséget okoznak.

Készül mRNS vakcina is?

A dolgok megváltoztak a 25 és 30 évvel ezelőttihez képest. A Lyme-kór nem az egyetlen kullancs által terjesztett fertőzés, amely ma már kockázati tényező. Hat olyan fertőző kórokozóról tudunk, amelyet a kullancsok terjesztenek. Ezek nem olyan gyakoriak, mint a Lyme-kór kórokozója, de egyre gyakoribbak. Anaplazmózis, babesiosis, Borrelia miyamotoi, és különösen problémás a Powassan agyvelőgyulladás vírus - ezek is potenciális fertőzések, és a Lyme-kór elleni védőoltás nem véd ellenük. Dr. Tony Fauci, az NIH Fertőző és Allergiás Betegségek Intézetének korábbi igazgatója, mindezen kórokozók ellen védőoltások kifejlesztését szorgalmazta. Erol Fikrig a Yale-en próbálja megérteni a kullancsimmunitást, valamint a fertőző ágenssel szembeni immunitást. Az állatoknál és bizonyos mértékig az embereknél is megfigyelhető, hogy ha többször megcsípi őket ugyanaz a kullancstípus, akkor végül gyulladásos reakció alakul ki egy kullancsfehérje, vagy fehérjék ellen, amely meggátolja a kullancs táplálkozását. A kullancs pedig le fog esni. A természet így védekezik a kullancsok ellen. Ezt a felismerést nehéz volt azonosítani, de fontos előrelépés lehet, és potenciálisan védelmet nyújthat a kullancsok által terjesztett összes betegség, nem csak a Lyme-kór ellen. És igen, már publikáltak állatkísérleteket a Lyme-kór elleni mRNS-vakcináról, ami egy másfajta megközelítési mód lenne.

A COVID elleni vakcinákról folytatott korábbi vita segítheti-e ennek az új Lyme-vakcinának a bevezetését?

Azt hiszem, igen. A COVID minden bizonnyal előtérbe helyezte a fertőzés utáni szindrómák problémáját. Ezek valósak. Nem értjük őket eléggé. Nincs jó kezelésünk rájuk. Így most már jobban megértjük ezt a kérdést. Minden bizonnyal megértették, hogy a fertőzés nagymértékben terjed, és a vakcina szükségessége most már sokkal nyilvánvalóbb. És a COVID-dal rendszeresen azt az üzenetet küldték a lakosságnak, hogy a védőoltás jó dolog.

Forrás: Harvard University

Legolvasottabb cikkeink