Miért lehet veszélyes a kullancscsípés? Tanácsok német szakértőktől

Közép-Európában, így Németországban is egyre korábban kezdődik a kullancsszezon, és a kockázati területek egyre nagyobbak. A kullancsok csípése több betegséget: elsősorban a Lyme-kórt és az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladást is eredményezhet. Cikkünkben elmagyarázzuk a két betegség orvosi hátterét.

FSME: csak a védőoltás segíthet

A FSME az agyvelő és az agyhártya vírus okozta gyulladása. A FSME-vírus elsősorban kisemlősökben, például egerekben szaporodik, majd fertőzött kullancsok révén jut át az emberre. A berlini központú Robert Koch Intézet (RKI) becslése szerint a kockázatos területeken a kullancsok körülbelül öt százaléka hordozza a FSME-vírust. Ebből azonban nem lehet következtetni arra, hogy egyetlen kullancscsípés után fennáll-e a megbetegedésé kockázata.

A német Állandó Oltási Bizottság a FSME elleni védőoltást azoknak ajánlja, akik egyéb okokból FSME-kockázati területeken élnek, dolgoznak vagy tartózkodnak, és a kullancscsípés kockázatának vannak kitéve.

„Az FSME veszélyes agyhártya-, agy- vagy gerincvelő-gyulladást válthat ki” – figyelmeztetnek a szakértők. – „Csak a védőoltás segíthet. Más megelőző intézkedés és hatékony kezelés nem létezik”. Az 50 év felettiek különösen veszélyeztetettnek számítanak – náluk a FSME akár életveszélyes is lehet.

Lyme-kór: antibiotikumos kezelés

A Lyme-kórt, más néven Lyme-borreliosist a Borrelia burgdorferi baktérium váltja ki, amely körülbelül minden tizedik kullancsban megtalálható. Európában messze a leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség, így mindenhol előfordulhat.

A legtöbb Borrelia-fertőzés észrevétlenül marad. Vannak azonban fájdalmas tünetek is, mint például idegfájdalom, érzékelési zavarok, bénulás az arcon, a karokon vagy a lábakon. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás – de antibiotikumokkal jól kezelhető. Minél korábban kezdjük el, annál kisebb a hosszú távú következmények kockázata, és a terápia során fontos a szakértő orvossal való együttműködés.

Az is fontos, hogy folyamatosan figyeljük a csípés helyét. A kullancsok gyakran olyan helyeken csípnek, ahol nehéz észrevenni őket. Például a hajtövön, a fül mögött, a térdhajlatban, a hónalj alatt vagy a nemi szerv területén. „Akár két hétig is érdemes figyelni a csípés helyét. Ha ott egy nagy kerek vöröses bőrpír alakul ki és terjed, forduljon orvoshoz” – javasolják a szakértők. Fontos azonban kiemelni, hogy az úgynevezett Lyme-folt csak az esetek egyharmadában jelentkezik.

5 tipp a veszélyes kullancscsípések elkerülésére

1.      Különösen a rétről az erdőre való átmeneti zónáiban ügyeljünk arra, hogy ne kerüljünk közvetlen kapcsolatba a növényekkel. A kullancsok körülbelül fél, legfeljebb egy méter magasságban ülnek a leveleken.

2.      Viseljünk hosszú, világos színű nadrágot, és a nadrágszárat tűrjük be a zokniba. Így nemcsak azt akadályozzuk meg, hogy közvetlenül érintkezzenek a bőrrel, de azt is látni fogjuk, ha egy kullancs a ruházatunkra mászott.

3.      Impregnáljuk ruháinkat, ha sok időt töltünk a szabadban.

4.      Vizsgáljuk át magunkat alaposan, miután hosszabb időt töltöttünk a természetben. A kullancsok gyakran órákig mászkálnak a bőrön. Különösen szeretnek nedves helyeken, például a térdhajlaton, az ágyéktájékon vagy a hónaljban tartózkodni. Gyermekeknél a fej is jellemző tartózkodási helyük.

5.      Ha kullancsot találunk, azonnal távolítsuk el. Minél tovább tartózkodik a kullancs bőrön, annál több vírust juttathat a szervezetbe. Az eltávolításhoz használjunk kullancscsipeszt vagy egyszerű csipeszt.

Forrás: focus.de