Moszkitók hada várható Európában?

A klímaváltozással olyan fertőzések válhatnak mindennapossá Európában, amelyek korábban egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán fordultak elő a kontinensen. Például már nem csak a trópusokra utazva kell majd tartanunk a moszkitók betegség-terjesztő csípésétől, hanem a helyi szúnyogokkal is jobb, ha vigyázunk. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség napokban jelentette meg tanulmányát az éghajlatváltozás várható hatásairól, benne Európa egészségügyi kockázatainak átalakulásáról. A dolgozatra az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) is felhívja a figyelmet.

Az éghajlatváltozás hatással van az összes európai régióra, amelynek eredményét már most is érzékelni lehet: nőtt a szélsőséges időjárással, hőséggel összefüggő korai halálozások száma Európában. 2003 nyarán az extrém kánikulának például több tízezren estek áldozatul az egész kontinensen. De az egészségre káros, az időjárással kapcsolatos, a szmog részét képező, megnövekedett talaj közeli ózon miatt is sok ezren haltak meg. Már most is többen betegszenek meg az egyre nagyobb áradások következtében, és az Északot is egyre jobban meghódító kullancs fajok miatt.

A tanulmány szerint a klímaváltozás a kontinensen leginkább Közép-és Kelet-Európát érinti, illetve érinti majd. Egyre szélsőségesebb hőmérséklet, csökkenő nyári csapadék és aszály, viszont télen és tavasszal egyre több és intenzívebb hó és eső, valamint folyami árvíz jellemzi majd ezt a változást. A sok csapadék miatt kialakuló áradások az elemzők szerint 2080-ra évente akár 250-400 ezer embert közvetlenül is érinthet majd, különösen Közép-Európában és a Brit-szigeteken. Az éghajlatváltozás várhatóan előidézi a terméshozamok változékonyságát és az erdőtüzek fokozott előfordulását is.

Az árvizek és az áradások emberi egészségre gyakorolt hatása sokféle lehet. Így például a fulladástól, a szívrohamon, a sérüléseken, a fertőzéseken, a pszichoszociális következményeken át, a kémiai veszélyekig. A klímaváltozással együtt járó szélsőségesen nagy esők, felhőszakadások száma várhatóan növekedni fog Európában, amelyek a fenti egészségügyi hatásoknak a kockázatát is megemeli.

A szélsőséges hőmérsékletváltozásokat is már tapasztalni lehet Európában. Szinte minden télen és nyáron megdőlnek a hideg-, és melegrekordok. A folyamat valószínűleg folytatódni fog: nő a meleg napok és éjszakák száma, és a hőhullámok hossza, gyakorisága valamint intenzitása is. Ez pedig a korai halálozások jelentős növekedéséhez vezethet a következő évtizedekben, ha nem történnek megelőző intézkedések. Pozitív hatás, hogy a hideggel összefüggő halálozások az előrejelzések szerint csökkenni fognak Európában.

A közelmúltig nem nagyon kellett tartani az öreg kontinensen olyan vérszívók által terjesztett betegségektől, mint például a malária, a nyugat-nílusi- vagy a dengue-láz, illetve a chikungunya. Manapság a járványügyi hivatalok egyre gyakrabban számolnak be ilyen, szúnyogok, illetve a muslicákhoz hasonló vérszívók, a sandflyok által terjesztett időszakos fertőzésekről.

Az éghajlat, különösen a hőmérséklet változásaira érzékenyen reagáló kullancsok számának növekedésével is számolni kell a tanulmány szerint. A Lyme-kórt és a vírusos agyvelőgyulladást terjesztő kullancsok az egyre enyhébb telek miatt már olyan északi területeken is megjelennek, ahol korábban alig fordultak elő, például Svédországban és Norvégiában.

Az éghajlatváltozás várhatóan növeli az olyan élelmiszer és víz útján terjedő betegségek számát is, mint amilyeneket a norovírus, a salmonella, a campylo baktérium vagy a cryptosporium okoznak. A tanulmány szerzői szerint olyan élelmiszer-biztonsági veszélyek fenyegetnek a klímaváltozás miatt, amelyek az egész élelmiszerláncot érinthetik.