Nemi alapú különbségek a Lyme-kórban

 MyLymeData 2170 résztvevőjének adatait elemezve, a kutatók megállapították, hogy a nők hosszabb diagnosztikai késedelemmel találkoztak, súlyosabb tünetekkel küzdöttek, és nagyobb funkcionális károsodást szenvedtek, mint a férfiak. Ezeket az eredményeket nemrég publikálták az International Journal of General Medicine című folyóiratban, a „Does Biological Sex Matter in Lyme Disease? The Need for Sex-Disaggregated Data in Persistent Illness” című tanulmányban.

A legfontosabb megállapítások

A nőknél magasabb volt a társfertőzések aránya, hosszabb volt a diagnosztikai késedelem, több orvoshoz fordultak a diagnózis felállítása előtt, és a betegség későbbi stádiumában diagnosztizálták őket, mint a férfi betegeket. A nőknél nagyobb volt a valószínűsége annak is, hogy téves diagnózist kaptak, ugyanígy nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták őket tévesen tartós fáradtság szindrómával, fibromyalgiával vagy pszichiátriai rendellenességgel, vagy e betegségek bármely kombinációjával kapcsolatban.

A nőknél súlyosabbak voltak a tünetek, és a férfiaknál nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a Lyme-kór miatt megrokkantak, több napot töltöttek ágyban, és speciális felszerelésre szorultak. Az önbevallás szerinti egészségi állapot a férfiak és a nők esetében egyformán romlott.

A férfiak és nők között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a kezelésre adott válasz és az antibiotikum-kezelés mellékhatásai tekintetében, a férfiak és a nők többsége egyaránt arról számolt be, hogy az antibiotikum-kezelés kezdete óta javultak a tünetek.

Mit érdemes ebből leszűrni?

Ha valakinél tovább tart a diagnózis felállítása és a kezelés, akkor logikus, hogy betegebbé válhat, mint az, aki hamarabb kezdte el a gyógyulási folyamatot. Ráadásul kimutatták, hogy a késleltetett diagnózis növeli a tartós Lyme-kór kialakulásának kockázatát.

Ez felveti a kérdést: miért tart a nőknek sokkal tovább a diagnózis felállítása? Talán azért, mert az orvosok gyakran kevésbé hisznek a nők egészségi állapotukkal kapcsolatos panaszainak? A New York Times cikke szerint: A nőkre nagyobb valószínűséggel mondják azt is, hogy fájdalmuk „pszichoszomatikus”, azaz érzelmi zavarok által befolyásolt. Egy több, mint 2400 tartós fájdalommal küzdő nő körében végzett felmérés során pedig 83 százalékuk mondta azt, hogy úgy érzi, nemi megkülönböztetést tapasztalt az egészségügyi szolgáltatóktól.

Egy másik kérdés a nők és férfiak közötti hormonális különbségeket érinti. A MyLymeData cikk szerzői rámutatnak, hogy más betegségek esetében ismert, hogy a férfiak és nők biológiai válasza a fertőzésre eltér. Elméletük szerint: „A Lyme-kórban szenvedő nők több gyulladásos és gátló citokint termelhetnek, mint a férfiak, ami szintén növeli a tartós Lyme-kór kockázatát”. Ez egy olyan téma, amely további vizsgálatot érdemel.

A Lyme-kóros betegekről szóló korábbi tanulmányok nem törekedtek arra, hogy a férfiak és nők adatait különválasszák. A nemi alapú különbségek figyelmen kívül hagyásával fontos vizsgálati irányvonalak maradtak vizsgálatlanok. A LymeDisease.org 2015-ben indította el a MyLymeData-t, hogy nyomon kövesse a Lyme-kórban szenvedők valós tapasztalatait. Ennek egyik célja az volt, hogy segítsen ígéretes irányokba terelni a kutatókat. Ez a tanulmány pontosan ezt teszi.

Ahogy a szerzők megállapítják: „A jövőbeni kutatások középpontjában kell állnia annak, hogy a biológiai tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a tartós Lyme-kór nőknél tapasztalható nagyobb gyakoriságához”. A kutatásnak a nőknél a biológiai tényezőkkel kell foglalkoznia.

A tanulmány teljes szövege itt érhető el

Forrás: Lymedisease.org