''Úgy éreztem magam, mintha élőhalott lennék''

Csaknem hat évnek kellett eltelnie, mire Máriánál (az igaz nevét kérésére megváltoztattuk) az első tünetek megjelenése után diagnosztizálták a Lyme borreliosist. Kétségtelen, nem volt egyszerű eset, mert már az elején annyi, látszólag egymástól független tünet jelentkezett, hogy még az sem volt egyértelmű, milyen szakorvost kellene felkeresni. Így aztán sokhoz elment, akik vagy széttárták a karjukat, vagy csak nyugtatót akartak felírni neki. Mire meglett a diagnózis, Máriának már több mint száz tünete volt, annyit rosszabbodott az állapota, és olyan sok idő telt el, hogy már a Lyme-terápia sem sokat segített. Most mégis azt mondja bizakodva néz a jövőbe.

Emlékszik, hogyan kapta el a betegséget?

2011. nyara volt. Családdal kirándultunk, amikor fájdalmas csípést éreztem a lábamon. Reflexből odacsaptam és láttam, hogy egy bögöly, de a fájdalmon kívül nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a dolognak, habár eléggé megdagadt a csípése. Miután hazaértünk rögtön bekentem Fenistil krémmel, ami szépen rendben is hozta. El is felejtettem ezt az egészet az első tünetek megjelenéséig.

Mik voltak az első tünetek?

Körülbelül egy héttel később hasi fájdalommal kezdődött. De nem a simával, hanem a falatkaparós görcsös fájdalommal. Ehhez jött még hányinger, letaglózó fejfájás, zavartság, szédülés, olyan lábgyengeség, hogy 10 métert nem tudtam menni pihenés nélkül.

Elment orvoshoz?

Hogyne, azonnal. Csináltak egy rutin vérképet, ami rendben volt, a háziorvosom pedig azt mondta: akinek ilyen eredményei vannak, az nem lehet beteg, Mária maga depressziós. Nem hagytam annyiban, már csak azért sem, mert a tüneteim egyre erősebbek lettek. Még abban az évben eljutottam egy gasztroenterológiára. Itt mindenféle tesztet csináltak, kontaminált vékonybélszindrómát, IBS-t, refluxot állapítottak meg, észlelték, hogy valamilyen fertőzés van bennem, de közelebb nem jutottak a megoldáshoz. Normixot és savlekötőt írtak fel. Nem javult az állapotom, úgyhogy ez utóbbit már nem szedtem be, inkább természetgyógyászhoz fordultam. Ő próbált gyógynövényekkel és homeopátiával segíteni, de ettől sem lettem sokkal jobban.

Végül hogyan állították fel a diagnózist? Ki diagnosztizálta a Lyme-kórt?

Föladtam egy időre az orvoshoz-járást. De a tüneteimhez újabbak csatlakoztak. Hol erősebben, hol kevésbé, de előjött a koncentráció-zavar, az iszonyatos fejfájás, a zaj- és fényérzékenység, aluszékonyság, influenzaszerű tünetek, nyakfájás, szemfájás, olykor izomlázam volt még a fekvéstől is, a jobb vállam úgy begyulladt, hogy nem tudtam fésülködni, de hullott a hajam is. Sokszor éreztem úgy magam, mintha élőhalott lennék, nem érzékeltem a környezetemet. Aztán 2014-ben szintén egy tóparti kirándulás után, tetőtől talpig összecsíptek a szúnyogok, iszonyatosan viszkettem, amivel muszáj volt bőrgyógyászhoz fordulni. Ő azonnal csináltatott egy ELISA tesztet, ami pozitív lett. Elvittem az eredményt a háziorvoshoz, hogy értelmezze, aki ismét azt mondta, hogy nem kell ezzel foglalkozni, minden rendben van. Nem küldött tovább, csak nyugtatót írt fel. Később, 2017-ben derült csak ki az Istenhegyi Géndiagnosztikán, hogy akkor, 2014-ben az ELISA a Lyme-kórt mutatta ki.

Ezek szerint elfogadta a háziorvos véleményét és három évig nem tett semmit, elviselte a fájdalmakat?

Próbáltam. Pedig volt egy lábtörésem is, amit műteni kellett. Valószínűleg ez a műtét és a szúnyogcsípés felébresztette az alvó Borreliát. Újabb tünetek társultak a korábbiak mellé: fülfájás, nagyon erős fulladásérzet, légszomj, ami halálfélelemmel járt együtt, mert nem tudtam nyelni. De a tehetetlenség és a megalázottság miatt már nem nagyon mentem orvosokhoz. Aztán végül muszáj volt. 2016-ban, soha nem felejtem el ezt a dátumot, jött az igazi pokol. A szomszéd cicája megkarmolt, amitől elkaptam a Bartonellát. Mivel az immunrendszerem már teljesen le volt gyengülve, ezt a fertőzést a szervezetem már nem tudta eltűrni. Olyan tünetek jöttek, amiket már tényleg nem lehetett elviselni. Iszonyatosan fájt a szemem, két hónapig folyamatosan köhögtem, megduzzadtak a nyirokcsomóim, extrém fáradság lett úrrá rajtam. Egyszer össze is estem, szédültem, a járásom teljesen bizonytalanná vált, és gyakorlatilag azóta szinte folyamatosan hőemelkedésem van, valójában nem tudok teljesen felépülni. A fájdalomküszöböm nagy, de ezt már nem bírtam, rengeteget sírtam. Újra orvosokhoz kezdtem járni. Végül 2017-ben egy gasztroenterológus javasolta, hogy csináltassak Lyme-tesztet, ami négy altörzsre pozitív lett.

Milyen terápiát kapott?

Dr. Esztó Klára doktornőhöz kerültem, nála végigcsináltam egy kombinált 50 napos antibiotikum kúrát, de bevallom, nem éreztem pozitív változást, ráadásul a gyógyszert sem bírtam. Krónikus állapotban több ilyen antibiotikum kúra szükséges, de sajnos a gyomrom kikészült, nem tudtam szedni. Esztó doktornő szerint egyébként nekem Lyme/MSIDS-em van. Ez a Lyme-kór és a társfertőzések által okozott tünetcsoport megnevezése. Tehát az MSIDS-ben nem csupán a Lyme-kórt okozó baktérium, hanem egyéb bakteriális, vírusos, parazita és gombás fertőzések is jelen vannak. A Bózsik Béla doktor úr által javasolt teszt ki is mutatta, hogy pozitív vagyok nemcsak a Lymera, hanem a Mycoplasmára és a Bartonellára is.

Azt mondja, nem működött az antibiotikum terápia, mivel próbálkozott még?

Lett volna még több ilyen kúrám, de a háziorvosom nem volt hajlandó ekkora mennyiségű antibiotikumot felírni. Már nem volt erőm tovább küzdeni azért, hogy elhiggyék, tényleg beteg vagyok, ezért elhatároztam, saját magam segítek magamon. Elkezdtem kutatni az alternatív megoldásokat és különböző dél-amerikai gyógynövények segítségével szépen-lassan elkezdett visszatérni az erőm, jobb lett a közérzetem és úgy-ahogy ma már el tudom végezni a dolgaimat. Sokat járok ki a természetbe, és próbálok csak pozitív dolgokkal foglalkozni amennyire az időnkénti rossz közérzetem engedi. Most itthonról dolgozom, gyenge vagyok még, nem bírok sokat, néhány tünet hullámzó jelleggel még keseríti az mindennapjaimat, de nem adom fel. Ez egy hosszú út. Olyan már nem lesz, mint régen, mert már visszafordíthatatlan károsodásaim vannak, de én bizakodva tekintek a jövőbe, rengeteg tervem, célom van és arra koncentrálok, hogy élvezzem az életet.