• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Vadállatok szerepe a Lyme-kór terjesztésében

Lyme borreliosis 2022.10.20 Forrás: Weborvos
Vadállatok szerepe a Lyme-kór terjesztésében

A kullancs által terjesztett patogének életciklusában fontos szerepet töltenek be a kis- és közepes termetű emlősök, kifejezetten lakott területen.

A Lyme borreliosis egy vektor által terjesztett szisztémás bakteriális megbetegedés. A vektor jelen esetben a kullancs, pontosabban annak néhány faja, a baktérium pedig a Borrelia burgdorferi sensu lato, vagyis számos különböző törzset foglal össze a szélesebb értelemben vett elnevezés. Ez a kórokozó felel a Lyme-kór kialakulásáért, mely a jellegzetes bőrtünet nélkül nehezen felismerhető, kezelése pedig antibiotikumhoz kötött.

Egy új tanulmány szerint, melyet a Maryland Egyetem vadvilágra szakosodott ökológia professzora, Jennfier Mullinax végzett az USA-ban, az ott túlszaporodott fehérfarkú szarvas jelentősen közrejátszhat a Lyme borreliosis és az Anaplasmosis elterjedésének növekedésében. Mivel a populáció egyre csak nő, a külvárosi területeken egyre gyakrabban jelennek meg ezek a vadállatok. Már nem csak az erdős területek tartoznak élőhelyeik közé, hanem a külvárosi otthonok kertjeiben is egyre gyakrabban tűnnek fel, ezzel növelve a fertőzés kockázatát. Nem maguk a szarvasok, hanem a rajtuk élősködő szarvas kullancs jelent kockázatot.

Ahogy az emberi fejlődés és terjeszkedés eléri a vadállatok természetes élőhelyeit, úgy egyre közelebb kerülnek az emberlakta területekhez. Miután a házak kertjei általában gondozottak, élelemben gazdagok és friss gyep található rajtuk, valamint kevesebb a ragadozó, ezért kényelmi okokból az állatok bemerészkednek, akár ott is maradnak huzamosabb időre.

A kullancs, mint vektor által terjesztett patogének életciklusában fontos szerepet töltenek be a kis- és közepes termetű emlősök, kifejezetten lakott területen. Egy 2018-ban, Budapesten végzett tanulmány célja az volt, hogy rájöjjenek, játszanak-e – és amennyiben igen, mekkora – szerepet az emlősök a lakott területek epidemológiai történéseiben, mint például a kullancs-csípés által terjesztett Lyme-kór fertőzésekben.

A kutatás során 29 gázolás miatt elpusztult emlőst és 6 egyéb okokból elpusztult kistestű emlőst vizsgáltak, vagyis összesen 35 tetem állt rendelkezésre. Ezek közül 23 keleti sün volt, 12 pedig 7 más emlős fajhoz tartozott. A szöveteket PCR módszerrel vizsgálták, egészen pontosan 90 szövetminta állt rendelkezésre. Ebből 52 sünhöz tartozott, 38 pedig egyéb fajokhoz. Ezen kívül 417, a sünökön talált kullancsot is megvizsgáltak.

A szövetek vizsgálata során több baktériumot is találtak, többek között az állatról emberre terjedő patogént, az Anaplasma phagocytophilum ecotpye I, a Borrelia afzelii, a B. spielmanii, Borrelia miyamotoi, Rickettsia helvetica és Bartonella kórokozókat. A 23 sün tetem közül 17, vagyis a 74%-a fertőzött volt Anaplasmával, 6 db – azaz 26% - fertőzött volt Borrelia burgdorferi s.l.-val (vagyis valamely Borrelia törzzsel), 12 – azaz 52% - pedig Rickettsia helveticával. 15 tetem – 65% - egyéb Rickettsia fajokkal volt fertőzött.

Ezzel együtt a kutatás során először mutattak ki Rickettsia fajokat közönséges vakondban és menyétben, valamint Rickettsia helveticát nyestben.

Az emlősökön talált kullancsokból a következő kórokozókat mutatták ki:

B. afzelii, R. helvetica, R. monacensis és A. phagocytophilum ecotype I.

Kijelenthető, hogy a kutatás során fellelt emlős fajok nagymértékben kitettek a vektorok által terjesztett patogéneknek, azonban további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megmondják, ez a jelenlét mekkora szerepet játszik ezeknek a patogéneknek a fennmaradásában, valamint terjesztésében.

Forrás:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30230270/

https://www.usnews.com/news/health-news/articles/2022-09-20/deer-are-spreading-lyme-ticks-in-suburban-backyards

Legolvasottabb cikkeink