Egészségbiztosítási szakvizsga

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének jogelődei az 1970-es években vetették fel első alkalommal hivatalos formában a biztosítás orvostani ráépített - postgraduális - szakorvosi képesítés szükségességét.

A Népjóléti Minisztérium 1993. júniusában készült „forgatókönyvében" a biztosítási orvostani ráépített szakorvosi képesítés kialakítása és elismertetése érdekében meghatározta a célkitűzést, a főbb szempontokat, hogy a szakképesítés kész anyaga 1993 szeptemberében a Szakképesítő Bizottság asztalára kerüljön. Ez sajnos nem történt meg. Az ezt követő években különböző fórumokon, kongresszusokon többen felemelték szavukat a szakképesítés létrehozása érdekében. 1998 végén együttműködési megállapodás jött létre a Semmelweis Egyetem, a MABISZ, a BOI és később az OEP között, melynek lényege, hogy a biztosítás orvostani szakképesítés közösen kidolgozott feltétel és követelményrendszere a Magyar Akkreditációs Bizottság , illetve az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács elé kerüljön.

A hosszadalmas, de kitartó munka eredményeként 2002 tavaszán az egészségügyi miniszter végül jóváhagyta a szakvizsga bevezetését és a Magyar Közlöny 2002/72-es számában megjelent a 30/2002 (v. 24.) EüM. rendelet, mely az egészségbiztosítási ráépítet szakvizsga feltételeit ismerteti.

A képzés célja
A klinikai szakképesítéssel rendelkező orvosok szakterületükön rendelkeznek a szükséges elméleti ismeretekkel és gyakorlati készségekkel, amelyek az egyes megbetegedések kórismézéséhez, illetve azok gyógyításához szükséges. Mind a társadalombiztosítási, mind az üzleti biztosítók gyakorlatában azonban a megfelelő munkavégzéshez interdiszciplináris, speciális orvosszakértői, társadalombiztosítási, biztosítási, ismeretek és a gyógyító-megelőző képzéstől eltérő szemlélet szükséges. Ehhez az kell, hogy egyrészt elsajátítsák azokat az elméleti ismereteket a polgári és biztosítási jog, az egészségügyi menedzsment és az egészségügyi, valamint biztosítási, statisztikai területéről, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi munka végzéséhez, másrészt megtanulják a kapcsolódó határterületek, a funkcionális képességek vizsgálatának azon diagnosztikai módszereit, amelyek a betegek (ügyfelek) vizsgálatához, a hozott leletek értékeléséhez szükségesek. Ezen elméleti ismeretek birtokában a gyakorlati képzés során lehet kialakítani azt a szemléletet, amely elengedhetetlen a biztosítás orvosi, illetve az orvosszakértői tevékenység folytatásához.

Feladatuk a lakosság egészségi állapotának ismeretében az egészségügyi szükségletek felmérése, részvétel az ellátórendszer akkreditálásában, a társadalombiztosító döntéseinek egészségügyi-szakmai megalapozása, a biztosító által finanszírozott ellátások ellenőrzése, a kereső- és munkaképesség minősítése, annak ellenőrzése.

Az egészségügyi ellátások társadalombiztosítási finanszírozása, az egészségi kockázatok társadalombiztosítási kezelése a kockázatarányos díjkonstrukció, a foglalkozás-egészségügy és a munkabizottsági hálózat útján a jövőben egyre több, a menedzsmentben, a foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvos, illetve munkáltató/megbízója számára teszi hasznossá a biztosítási szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok alkalmazását.

A képzésre jelentkezés feltételei
A képzésre általános orvostudományi karon szerzett diplomával és amellett bármely klinikai alapszak-képesítéssel rendelkező személy jelentkezhet.

A képzést az egyetemek általános orvostudományi karain az igazságügyi orvostani intézetek szervezik, azok felelősek az elméleti képzés lebonyolításáért, illetve részben a gyakorlati képzésért is.

Elméleti képzés
Az elméleti képzés szemeszterenként szervezett, összesen 4x50 óra időtartamú tanfolyam keretében történik, amelyek az általános biztosítási jogi ismereteket, a társadalombiztosítási ismereteket, az orvosszakértői ismereteket, valamint a felelősségbiztosítási és kockázati biztosítási ismereteket öleli fel.

Gyakorlati képzés
Az összesen négy szemeszter időtartamú képzés alatt 4x2 hónapot a képzésre teljes vagy rész akkreditációval rendelkező egyetemi intézetben, kórházi osztályon, az egészségbiztosítás szakértői, minőségbiztosítási munkahelyein vagy biztosító társaság egészségügyi részlegén kell eltölteni. A gyakorlati képzés célja az adott szakterület diagnosztikus ismereteinek elsajátítása, illetve a leggyakrabban előforduló betegségek biztosítás orvostani értékelésének begyakorlása. A megszerzett ismeretekről esettanulmányok elkészítésével kell számot adni, melyet a részképzési szakasz végén a jelölt felügyeletére rendelt tutor értékel, és igazol a leckekönyvben. Azon jelölteknél, akik a gyakorlati képzésnek megfelelő alapszakvizsgával rendelkeznek, vagy korábbi szakképzésüknek valamely alább felsorolásra kerülő tárgy részét képezte a képzést vezető mentor javaslatára az egyetem kari tanácsa felmentést adhat a gyakorlati képzés alól. A felmentés legfeljebb az előírt képzés 50 százalékára terjed ki.

Az egyes gyakorlati kurzusokon elsajátítandó ismeretek:
2 hónap belgyógyászati osztályos gyakorlat, melyen belül egy hónapot kardiovascularis, két hetet pulmonológiai, két hetet gasztroenterológiai osztályon, illetve részlegen kell eltölteni.

Az elsajátítandó diagnosztikus készségek
· anamnézis felvétel
· fizikális vizsgáló módszerek,
· noninvazív kardiovascularis vizsgáló módszerek értékelése,
· invazív kardiovascularis vizsgáló módszerek értékelése,
· légzésfunkciós vizsgálatok értékelése,
· radiológiai vizsgálatok értékelése,
· képalkotó eljárások értékelése,
· endoscopos vizsgáló eljárások értékelése,
· klinikai kémiai laboratóriumi vizsgálatok értékelése,
· klinikai mikrobiológiai vizsgálatok értékelése,
· endokrinológiai vizsgálatok értékelése,
· immunológiai vizsgálatok értékelése,
· a funkcionális kapacitás értékelése,
· a károsodások, a fogyatékosság, a munkaalkalmasság értékelése,
· a belgyógyászati osztályok akkreditálásának, minőségbiztosításának ismeretei,
· a belgyógyászati tevékenység költség-hatás elemzése.

Az elsajátítandó biztosítás orvostani ismeretek (a keresőképtelenség, a munkaképesség csökkenés mértéke, illetve az életbiztosítási kockázat szempontjából):
· kardiovascularis betegségek biztosítás orvostani vonatkozásai,
· pulmonológiai betegségek biztosítás orvostani vonatkozásai,
· gastrointestinalis betegségek biztosítás orvostani vonatkozásai,
· endokrinológiai betegségek biztosítási orvostani vonatkozásai,
· daganatos betegségek biztosítás orvostani vonatkozásai,
· mérgezések, foglalkozási ártalmak biztosítás orvostani vonatkozása,
· a belgyógyászati betegségek társadalombiztosítási vonatkozásai.

A gyakorlati képzés során legalább 5 esettanulmány készítése szükséges, amely az ügy jellegének megfelelően terjedjen ki a biztosítási orvostan különböző területeire (munkaképesség csökkenés, felelősségbiztosítási kérdések, életbiztosítási kockázatbecslés).
2 hónap ortopédiai (traumatológiai) osztályos gyakorlat :

Az elsajátítandó gyakorlati ismeretek:
· anamnézis felvétel,
· ortopédiai (traumatológiai) vizsgáló módszerek,
· a gerinc fizikális vizsgálata,
· a felső végtag fizikális vizsgálata,
· a kéz fizikális vizsgálata,
· a medence és a csípő fizikális vizsgálata,
· az alsó végtag fizikális vizsgálata,
· üregi sérülések fizikális vizsgálata
· mozgásterjedelem vizsgálata
· radiológiai vizsgálok értékelése,
· képalkotó eljárások (CT, MRI) értékelése,
· neurofiziológiai vizsgálatok értékelése,
· klinikai kémiai laboratóriumi vizsgálatok értékelése,
és

Az elsajátítandó biztosítás orvostani ismeretek (keresőképtelenség, munkaképesség csökkenés mértéke, illetve életbiztosítási kockázat szempontjából):
· poszttraumás állapotok biztosítás orvostani értékelése,
· degeneratív izületi és csontelváltozások biztosítás orvostani értékelése,
· reumatológiai megbetegedések biztosítás orvostani értékelése,
· veleszületett mozgásszervi betegségek biztosítás orvostani értékelése,
· gyógyászati segédeszközök használatának, felírásának feltételei.
· a károsodások, a fogyatékosság, a munkaalkalmasság értékelése,
· a ortopéd (traumatológiai) osztályok akkreditálásának, minőségbiztosításának ismeretei,
· a ortopéd (traumatológiai) tevékenység költség-hatás elemzése.

A gyakorlati képzés során legalább 5 esettanulmány készítése szükséges, amely az ügy jellegének megfelelően fogja át a biztosítási orvostan különböző területeit (a munkaképesség csökkenést, a felelősségbiztosítási kérdéseket, az életbiztosítási kockázatbecslést).

2 hónap pszichiátriai (neurológiai) osztályos gyakorlat:
· anamnézis felvétel és exporáció,
· tájékozódó neurológiai vizsgálatok,
· pszichológiai tesztvizsgálatok eredményének értékelése,
· radiológiai vizsgálatok értékelése,
· képalkotó eljárások értékelése,
· fül-orr-gégészeti és szemészeti vizsgálatok értékelése,
· klinikai laboratóriumi vizsgálatok értékelése,
· életminőség vizsgálatok értékelése,
· koponya-agysérülésekhez kapcsolódó akut kórképek véleményezése (commotio cerebri, poszttraumás pszichózisok, acut stressz-reakció, acut poszttraumás stressz-szindróma, postcommotios szindróma, pszichogén homályállapotok, neurózisok).
· koponya-agysérülésekhez kapcsolódó késői neurológiai károsodások véleményezése (késői neurológiai szövődmények, poszttraumás epilepszia),
· koponya-agysérülésekhez kapcsolódó késői organikus eredetű pszichés károsodások véleményezése (poszttraumás dementia),
· koponya-agysérülésekhez kapcsolódó késői pszichogen kórképek véleményezése (depressio, autisticus reakciók, paranoid kverulatoros reakciók és személyiségfejlődések),
· pszichózisok biztosítás-orvostani értékelése,
· nem pszichotikus jellegű átmeneti pszichés reakciók és rögzülő állapotok biztosítás orvostani értékelése,
· személyiségzavarok biztosítás orvostani értékelése,
· egyéb eredetű szellemi hanyatlások értékelése.
· a károsodások, a fogyatékosság, a munkaalkalmasság értékelése,
· a pszichiátriai (neurológiai) osztályok akkreditálásának, minőségbiztosításának ismeretei,
· a pszichiátriai (neoruológiai) tevékenység költség-hatás elemzése.

A gyakorlati képzés során legalább 5 esettanulmány készítése szükséges, amely az ügy jellegének megfelelően fogja át a biztosítási orvostan különböző területeit (a munkaképesség csökkenést, a felelősségbiztosítási kérdéseket, az életbiztosítási kockázatbecslést).

2 hónap orvosszakértői gyakorlat:
Az elsajátítandó ismeretek:
· a vélemény szerkesztés alapjai,
· keresőképesség megállapításának általános szempontjai,
· munkaképesség csökkenés megállapításának általános szempontjai,
· baleseti eredetű munkaképesség csökkenés megállapításának általános szempontjai,
· életbiztosítási kockázatfelmérés módszertana,
· gépjárművezetői alkalmasság véleményezése,
· pályaalkalmassági vizsgálatok,
· a biztosítási statisztika módszertana,
· fegyvertartási alkalmasság,
· a károsodási érték
· a fogyatékosság
· a munkaképesség, munkaalkalmasság
· szolgáltatók biztosítói akkreditálása
· a minőségbiztosítási/társadalombiztosítási vonatkozásban
· szükségelemzés.

A gyakorlati képzés során legalább 5 esettanulmány készítése szükséges, amely az ügy jellegének megfelelően a biztosítási orvostan különböző területeiről átfogó képet alkosson (a munkaképesség csökkenés, a felelősségbiztosítási kérdések, az életbiztosítási kockázatbecslés).

A gyakorlati képzéshez elengedhetetlenül szükséges külön rehabilitációs gyakorlat, melyet az egyes szakterületek a képzési idejükön belül oktatnak.
A szakvizsga módja

Az elméleti és gyakorlati képzés elvégzése és számonkérés megtörténtének igazolása után bocsátható a jelölt vizsgára. A fentiek megtörténtét a jelölt a leckekönyv bemutatásával igazolja.

Gyakorlati vizsga
esettanulmány készítése orvosi dokumentumok alapján,
esettanulmány készítése betegvizsgálat alapján
esettanulmány egészségügyi szolgáltató finanszírozása
alapján.

Szóbeli vizsga kérdéskörei
· biztosítási jog,
· társadalombiztosítás,
· üzleti biztosítás.
Az értékelés három fokozatú rendszerben (nem felelt meg, megfelelt, kiválóan megfelelt) történik.

A képzés a szegedi orvostudományi egyetemen már elindult.
Folynak az előkészületi tárgyalások a budapesti és a pécsi orvostudományi egyetemek igazságügyi tanszékeivel mind az elméleti, mind a gyakorlati képzések pontos tematikájának kidolgozása miatt. Mindkét egyetem 2003 szeptemberében indítja el a szakorvosképzést.

A jelentkezés feltételeiről, a határidőkről és helyéről az Egészségügyi Közlönyben, orvosi lapokban jelenik meg hirdetés. Akik sikeres szakvizsgát tesznek, 5 évre elegendő kreditpontot kapnak.