Kerekes székben ülő, 60 éves asszony vagyok. Állapotom végleges. Egy különleges gyógyszert szedek. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az illetékes budapesti gyógyszertár kéthavonta levélben értesített, hogy megjött a gyógyszer. Ekkor elmentem a rendelőintézeti főorvoshoz, aki felírta a kéthavi adagot. A receptet elküldtem a lányomnak Pestre, ő kiváltotta a gyógyszert, amit postán eljuttatott hozzám. Mostantól kezdve havonta játszódik le ugyanez a folyamat. Gyakrabban kér munkaidő-kedvezményt a férjem, hogy elkísérhessen. Havonta fizetjük az ezzel járó költségeket (taxiszámla, postai díjak). Minden alkalommal két-három órát várok a rendelőben, annak ellenére, hogy előzetesen időpontot kérek. Havonta ír levelet a gyógyszertár, én küldöm a lányomnak a receptet, ő minden hónapban megy kiváltani. Úgy gondolom, ezt semmiféle takarékosság, reform nem indokolja. Vagy mégis? Lehet, hogy az OEP spórol. A beteg meg kit érdekel? – olvasható
Molnár Márkóné véleménye a Fórum rovatban.
