magamban beszélek

Kedves levélíró!
Hallgasson oda! Lelkének egyik része üzenni akar valami fontosat, megérdemli, hogy meghallgassuk. Nyilván ne a villamoson beszélgessen magában, mert végül lesz valaki "jóindulatú", aki mentőt hív és könnyü elmeosztályra kerülni. Csöndben hallgasson oda.
Este, ha egyedül van már lehet hangossabban is beszélni. Beszéljen, vitatkozzon, próbálják meggyőzni egymást.
Az életben az ok- okozatiság elve müködik, véletlenek nincsenek. Ne kerülje el a nehéz helyzeteket. Az emberek döntő részre retteg ezektől a helyzetektől és ezért nevezi el "nem normálisnak". Honnan ez a fene nagy magabiztosság?. Arra jó, hogy leplezi a félelmet. (ezért fütyül az ember a sötétben - mert fél!)
Én nagyon kiváncsi lennék mi lesz a megoldás. Vegye úgy, mint egy nehéz leckét amit könnyü elrontani, de óriási öröm, ha sikerül megoldani.
Tudom, hogy szokatlan, amit irok, de legalább meggyöződésből teszem. Legfeljebb nincs igazam, mint azoknak a szavaknak, amik ki-kitörnek önmagából.
Okos ember a nehéz és szokatlan helyzeteket Önmaga fejlesztésére használja, ezt ne felejtse el.
Együttérzéssel.
dr.Lajtavári László