nincs erőm küzdeni a szüleimért

Tisztelt Doktor Úr!
Szeretném a segítségét kérni. Mégpedig az lenne a problémám hogy nincs erőm küzdeni a szüleimért. Anyukám Zugivó igaz nem mindennap iszik (szerintem) de ha iszik le tagadja, pedig látszik és érzik rajta. Teljesen határozott és erőszakossá vállik. Apukán néha megveri ő soha nem iszik egy kortyot sem, de ő elég kemény katonás tipus. Neki is volt régen valamilyen neurológiai problémája és lerakta az italt már van vagy 40 éve. Bátyám skrizofrén ő mióta megnősült eltávolodott tőlünk a felesége miatt, ő is skrizofrén, rossz hatással van a báttyámra. Nagyon szeretem a családomat de már nem bírom fel dolgozni hogy anyukám iszik, igaz pedáns süt, főz nem lehet kivetni valót találni az életében, csak azt hogy iszik ilyenkor telefonálgat ide-oda már nem egy rokonom kérdezte meg hogy olyan fúrcsa volt anyukám sírva telefonált véletlenül nem iszik. Már nem fogom tudni tagadni mert saját magát lebuktatja. Akkor vettem észre hogy iszik mikor apukám megcsalta 20 évvel ezelőtt akkor találtam
meg eldugva italos üveget a mosógéppbe. Előtte is megverte apukám pedig akkor tényleg nem ivott. Nagyon hirtelen ember, de mondtam anyukámnak ha nem bírja váljon el tőle, de mindig csak igérgette roppant gyenge. Többszöt beszéltem vele hogy menjen és kérjen segítséget, de rettenetesen gátlásos hogy ki merje mondani. Mondtam neki hogy én meg már nem birom nézni hogy előttem teszi tönkre magát, pedig szeretem nagyon őket, nagyon tehetetlen vagyok. Rengeteget sírok, pedig van nekem is családom 2 gyermekem, nekik is szükségük van rám és rájuk, de félek hogy összeroppanok. Most teljesen megszakítottam a kapcsolatot velük, még a telefont sem veszem fel nekik,de ott járnak a gondolataim hogy mi lehet velük. De látni sem bírom őket! Nem tudom mit tegyek, úgy érzem hogy nem fogok tudni megbírkózni túl sok ez egy családban. Kérem segítsen hogyan tovább. Köszönettel