• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

2008. évi IX. törvény

Paragrafus

Megjelenés helye, ideje: Magyar Közlöny 2008/50. (III. 26.)
Hatályosság kezdete: A hatályba léptető rendelkezések szerint a vizitdíj és kórházi napidíj fizetés megszűnésére vonatkozó szabályok két kivétellel 2008. április 1-jén lépnek hatályba. A törvény azon rendelkezése, mely az 1997. évi LXXXIII. törvény ( Ebtv.) 18/A. §-át helyezi hatályon kívül 2008. július 1-jén lép hatályba.
Ebben a körben valószínűleg elírás történt a törvényben, melyet a megjelenés előtt sajnálatos módon nem korrigáltak, tekintettel arra, hogy a törvény 1. § e) pontja az Ebtv. 18/A. § (1)-(18) bekezdését 2008. április 1-jével helyezi hatályon kívül, a július 1-jével történő hatályon kívül helyezés ennek következtében csak az Ebtv. 18/A. § fennmaradó (19) bekezdésére vonatkozhat, mely szerint: „A vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos panaszt az egészségbiztosítási felügyeleti hatósághoz lehet benyújtani."
A törvény azon rendelkezése, mely az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 18. §-át helyezi hatályon kívül, 2009. január 1-jén lép hatályba. A hivatkozott rendelkezés jelenleg úgy szól, hogy „a Felügyelet elbírálja a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos, hozzá benyújtott panaszokat"

Az új törvény I. fejezete a vizitdíjra és a kórházi napidíjra vonatkozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazza.
A hatályon kívül helyezés alapvetően érinti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény ( Ebtv.) vizitdíj, illetve kórházi napidíj fizetésére vonatkozó szabályait, továbbá az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, az önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. Törvény, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. Törvény, valamint az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény vizitdíj és kórházi napidíj fizetéséhez kapcsolódó előírásait.

A törvény II. fejezete a képzési hozzájárulásra vonatkozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazza A törvény hatálybalépését megelőzően megfizetett képzési hozzájárulást a felsőoktatási intézmény e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül köteles visszafizetni, illetve a felsőoktatási intézmény részére még nem teljesített fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni.

Átmeneti szabályként az Ebtv. 18. § (10) bekezdés c) pontjának és 18/A. § (18) bekezdés c) pontjának e törvény kihirdetésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett ellátások tekintetében.
Az Ebtv. jelenleg hatályos 18. § (10) bekezdés c) pontja szerint a fekvőbeteg-gyógyintézet a biztosítottat elbocsátásakor - magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja az ellátási napok számáról és ez alapján a biztosított által fizetendő kórházi napidíj összegéről, a 18/A. § (18) bekezdés c) pontjának hatályos szövege szerint pedig a finanszírozott egészségügyi szolgáltató köteles a vizitdíjjal és kórházi napidíjjal kapcsolatos külön jogszabály szerinti adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségét az egészségbiztosító felé teljesíteni.


A biztosított a 2008. évben húsz alkalom feletti ellátások után fizetett vizitdíjak összegét az Ebtv. e törvény kihirdetésekor hatályos 18/A. § (17) bekezdésének alkalmazásával 2008. június 30-ig igényelheti vissza. Ennek alapján, amennyiben a biztosított nyugtával, illetőleg számlával igazolja, hogy az adott naptári évben általa igénybe vett háziorvosi ellátásért (ideértve a fogászati alapellátást is), illetve járóbeteg-szakellátásért vizitdíjat legalább már 20-20 alkalommal fizetett, a 20 alkalom feletti ellátások után fizetett vizitdíjak összegét az illetékes jegyzőtől a külön jogszabályban meghatározottak szerint visszaigényelheti. A jegyző a vizitdíj visszaigénylésével összefüggő eljárásban az ellátást igénybe vevő biztosítottnak a nyugtán, illetve a számlán szereplő nevét és TAJ-számát az eljárás befejezéséig kezelheti.
A törvény rendelkezései a vizitdíj bevezetésével összefüggésben megemelt pénzbeli ellátások összegét nem érintik.
Az Országgyűlés a törvényben felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy dolgozza ki az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás megfelelő működését biztosító új finanszírozási rendszert és legkésőbb 2008. április 30-ig terjessze az Országgyűlés elé.



a törvény szövege

10/2009. (I. 27.) Korm. rendelet

Paragrafus

Megjelenés helye, ideje: Magyar Közlöny 2009/10. (I. 27.) Az új rendelet több ponton módosítja a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló 17/2007. (II. 13.) Korm. rendeletet. Többek között új fogalmi meghatározásokat vezet be a célérték, az orvos átlag illetve az orvosra jellemző eltérés százalék mérőszáma (BSúly) tekintetében. Szabályozza továbbá az alábbi kérdéseket: - A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés értékelésének alapjául szolgáló ATC csoportokat, az értékelés tárgyát képező hatóanyagkört és a célértékeket a miniszter rendeletben hirdeti ki. -Az orvosok minőségi és hatékony gyógyszerrendelési tevékenysége a külön jogszabályban foglalt ATC csoportokban szereplő, a miniszter által kihirdetett hatóanyagot, illetve hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek esetén kizárólag normatív támogatási jogcímen történő gyógyszerrendelésük alapján kerül értékelésre. - A miniszter az azonos - a külön jogszabály szerinti - ATC csoportonként minden naptári negyedév második hónapjának első napjával megállapítja a következő naptári negyedévre érvényes, a terápiás gyógyszercsoportra jellemző, egy napi terápiára jutó elvárt társadalombiztosítási támogatást (célértéket). Az azonos terápiás gyógyszercsoport célértéke a költséghatékony gyógyszerrendelés mutatója. A célérték a következő naptári negyedévre érvényes. - Az értékelésre kerülő hatóanyagok jogszabályban történő kihirdetésével kapcsolatosan az értékelésben részt vevő hatóanyagok köre az OEP - az illetékes szakmai kollégiumokkal való egyeztetést követő - javaslatának figyelembevételével kerül meghatározásra, melynek során figyelemmel kell lenni a társadalombiztosítási támogatás kiáramlás nagyságára a betegszámra, illetve olyan szakmai szempontokra, melyek alapján az adott hatóanyag hatásaira vagy indikációs területére figyelemmel nem vethető össze az ATC-csoport többi hatóanyagával. Nem lehet értékelés tárgya az a hatóanyag, melynek DOT forgalmi részesedése a teljes ATC-csoport forgalmának 0,5%-át nem éri el." -A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés értékelése során nem kerül figyelembevételre az az orvos, akinek gyógyszerrendelése alapján a külön jogszabályban meghatározott ATC csoportokba tartozó, kihirdetett hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek vonatkozásában kifizetett társadalombiztosítási támogatás az adott naptári negyedévben az 50 000 forintot nem haladja meg. - A 17/2007. (II. 13.) Korm. rendelet korábban hatályos melléklete hatályon kívül helyezésre került. Az új rendelet módosítja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendeletet, ennek keretében kimondja, hogy a Kormány a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 76. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátására egészségügyi államigazgatási szervként az OGYI-t jelöli ki. A hivatkozott törvény 76. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy amennyiben forgalomba hozatali engedély jogosultja, a közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszer esetében él azzal a lehetőséggel, hogy meghatározza a gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazása során érvényesíthető legmagasabb eladási árát, úgy az árról rendelkező nyilatkozatát, módosított tartalmú nyilatkozatát, valamint a nyilatkozat visszavonására vonatkozó esetleges nyilatkozatát - legkésőbb az árról, illetve a visszavonásról rendelkező nyilatkozat hatálybalépését öt munkanappal megelőzően - megküldi az egészségügyi államigazgatási szervnek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak. Az egészségügyi államigazgatási szerv honlapján közzéteszi az árról rendelkező nyilatkozatok mindenkor hatályos tartalmát, biztosítva a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai által tett, e bekezdés szerinti nyilatkozatok visszakereshetőségét is. A 10/2009. (I. 27.) Korm. rendelet – az alábbi kivétellel - 2009. január 28-án lép hatályba azzal, hogy 2009. első naptári negyedévében az ATC csoportokra, az értékelendő hatóanyagkörre és a célértékek meghatározására a rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok irányadóak. Az OGYI kijelölésére vonatkozó előírás 2009. február 26-án lép hatályba.

Legolvasottabb cikkeink