Jó szívvel ajánljuk

Bár mint eddig, az idén is elsődleges cél, hogy a szívgyógyász megismerje a legújabb szakmai eredményeket, eljárásokat, termékeket és felismeréseket, mégis, a Magyar Kardiológusok Társaságának konferenciaján nagy hangsúlyt kap a megelőzésre összpontosító szakterület, a preventív kardiológia, illetve a potenciális betegek s a már kezelt páciensek hatékonyabb felvilágosítása.

Mint azt a tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón Prof. Dr. Rónaszéki Aladár, a Társaság főtitkára elmondta, Füreden több, nemzetközi hírű szakember tart majd előadást és csatlakozik tiszteletbeli tagként a Társasághoz. Így többek között Salim Yusuf professzor, aki koordinátorként jegyzi a legnagyobb, magyar részvétellel is zajló nemzetközi vizsgálatokat (HOPE, CURE), valamint az Európai Kardiológus Társaság következő elnöke, Michael Tendera is.

A konferencia ideje alatt (15-én 11 órától) tart nyilvános előadást a budapesti Francia Intézetben a társaság Pro Merito érdemérmének várományosa, Christian Cabrol professzor, aki 1968-ban, Európában elsőként hajtott végre szívátültetést, 1982-ben pedig szív- és tüdőátültetést, valamint műszív-beültetést.

A 186 poszter-bemutatót, 16 tudományos és 13 céges szimpóziumot is magában foglaló szakmai programból a főtitkár kiemelte a már nálunk is alkalmazott legújabb eljárásokat ismertető előadásokat, így a defibrillációs pacemakerről vagy éppen a szívelégtelenség új kezelési módjának számító pacemaker-es reszinkronizációról szólót. A tanácskozáson természetesen szó lesz az invazív kardiológia újdonságairól éppúgy, mint a januártól Budapesten működő kardiológiai sürgősségi centrumok ügyeleti rendszerének eddigi tapasztalatairól.

A Társaság a konferencián pályázatot hirdet a kardiológusoknak azzal a céllal, hogy a szeptember utolsó vasárnapján megrendezendő „Szívünk Napja" akciónapon az ország minél több pontján legyen olyan rendezvény, amely bemutatja a szív – és érrendszeri megbetegedések megelőzésének lehetőségeit, a szívkímélő életmód elemeit.

A konferencia kapcsán Dr. Zámolyi Károly, a Társaság leendő elnöke elmondta, május végén tartják második konszenzus konferenciájukat azok az érintett szakmai társaságok (pl. a hipertonológiai,- diabetológiai, és kardiológiai), akiknek feladata a Johan Béla Nemzeti Program infarktus-megelőzésről, illetve kezelésről szóló részének kidolgozása. Mint megtudtuk, az eddigi tervek szerint reprezentatív, követéses rizikófelmérést javasolnak a szakemberek, hogy pontosan ismerhessék a rizikófaktorok előfordulásának adatait, s abból a lakosságra vonatkoztatható prognózisok készülessenek. Ugyancsak fontos feladat lesz annak meghatározása, hogy milyen prevenciós és terápiás teendőket vonjanak be az elsődleges, - és másodlagos prevencióba.

A tájékoztatón megtudtuk azt is, hogy a jelenleg működő kilenc, szív- és érrendszeri invazív beavatkozásokra alkalmas katéter-labor kapacitásának megkettőzését, illetve még legalább három új katéteres centrum telepítését javasolja a Kardiológiai Szakmai Kollégium. Ennek kapcsán egy Dunán-túli, egy miskolci és talán egy Kecskemét környéki labor segítene abban, hogy az évente bekövetkező 25-30 ezer definitív infarktusos és az ennek csaknem háromszorosát kitevő akut koszorúér szindrómás esetből fakadó halálozás megállítható, majd csökkenthető legyen.