MOK állásfoglalás az uniós munkaidő irányelvekről

A Magyar Orvosi kamara az alábbi állásfoglalással kívánja tagjai tudomására hozni, hogy a 2004. május 1.-től, azaz az unióhoz való csatlakozásunkat követően, milyen módon szervezhető meg jogszerűen az orvosok munkavégzése.

Az állásfoglalás mindenben az unió hatályos irányelveit követi, ezért az abban foglaltaktól való eltérés - történjen az bármilyen indoklással is - jogellenes.

A kamara - tagjai meghatalmazása alapján - kész akár bírói úton is érvényt szerezni a hivatkozott irányelveknek.


A MOK hivatalos állásfoglalása arról, hogyan
feleljünk meg az Unió munkaidő-szervezési irányelveinek.


Magyarország Uniós csatlakozásával egyidejűleg - mint minden uniós állampolgárt alapjogként - a magyar orvosokat is megilleti, hogy munkavégzésük időbeni megszervezése az Unió irányelvei alapján történjen.

E "jogharmonizációs kényszer" nem sérti a tagállamoknak azt a jogát, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos biztonság növelése, illetve a munkavégzők egészségi állapota óvása, javítása érdekében bevezetett uniós irányelvektől eltérjenek és saját törvényi, rendeleti, vagy közigazgatási rendelkezéseikben az uniós követelményeknél előnyösebb feltételeket biztosítsanak foglalkoztatottjaik számára.

Mivel a jelenleg hatályos magyar jogszabályok, valamint a 2004. május 01.-től hatályba lépő 2003. évi 84. tv. bizonyos rendelkezései nem csak hogy előnyösebb feltéteket nem biztosítanak, hanem kifejezetten ellentétben állnak az Unió irányelveivel, kérjük a kollégákat, hogy a munkaidő-szervezés tekintetében az állásfoglalásban foglaltakat tekintsék mérvadónak.

A hivatkozott irányelvek - függetlenül attól, hogy foglalkoztatásuk a magán, vagy a közszolgálati szektorban és milyen jogviszonyban történik - az egészségügyi ellátást végző valamennyi orvosra vonatkoznak, kivéve a képzési idejüket töltő orvos gyakornokokat.


A 93/104. számú hatályos uniós irányelv alapján a munkaidő-szervezés alapvető szabályai 2004. május 01.-t követően az alábbiak szerint alakulnak az egészségügy gyakorlatában:

1./ A foglalkoztató által a foglalkoztatott számára kötelező érvénnyel elrendelhető munkavégzés heti átlagos ideje - a túlórát is beleértve -  nem haladhatja meg a 48 órát.

2./ A foglalkoztató által elrendelhető munkavégzés idejét meghaladóan további munkavégzésre csak a foglalkoztatott saját elhatározásából kerülhet sor.

3./ A munkaidő és a pihenőidő egymást kizáró fogalom, így munkaidőnek tekintendő minden olyan időtartam, amely alatt a foglalkoztatott vagy dolgozik, vagy a munkavégzés helyén szakmai tevékenysége ellátása céljából a foglalkoztató rendelkezésére áll. Ezért a foglalkoztatott által egészségügyi intézményben teljesített ügyeletet akkor is teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni, ha közben a foglalkoztatottnak módjában áll akár pihenéssel is tölteni az idejét.

4./ Nem tekintendő munkaidőnek az az időtartam, amelyet a foglalkoztatott a foglalkoztató által elrendelten, vagy saját elhatározásából vállaltan készenlétben tölt el otthonában.

5./ A foglalkoztatottat a rendes napi munkaidejének kezdetétől számított 24 órás időtartam alatt 11 összefüggő órából álló napi pihenőidő illeti meg. Amennyiben valamilyen objektív ok (az egészségügyben: ügyeleti szolgálat, készenléti szolgálat munkavégzéssel járó része) folytán a foglalkoztatott akadályoztatva van napi pihenőidejének eltöltésében, az elmaradt pihenőidőt az objektív akadály megszűntét közvetlenül követő munkaidő rovására kell kiadni.


A fenti szabályokból következően:

1.1
A napi 8 órás kötelező munkaidőt követően - figyelemmel a foglalkoztatottnak egy 24 órán belül járó, legalább 11 összefüggő órát kitevő napi pihenőidőre - legfeljebb 5 óra időtartamban végezhető munka, amit:
a) elrendelhet a foglalkoztató túlóra, mellékállásba tartozó feladatellátás, stb. formájában, hetente annyi alkalommal, ameddig az alkalmanként elrendelt munkavégzések együttes időtartama - figyelemmel a túlmunkával együtt hetente elrendelhető munkavégzés 48 órás korlátjára - összességében nem haladja meg a heti 8 órát.
b) saját elhatározása alapján elvállalhat a foglalkoztatott túlórát, mellékállásba tartozó feladatellátást, valamint magán orvosi tevékenységet - akár a hét valamennyi munkanapján is - , amennyiben ezek a tevékenységek nem akadályozzák meg a napi pihenőidejének eltöltésében.

1.2
A napi 8 órás kötelező munkaidőt követően:
a) a foglalkoztató figyelemmel arra, hogy:
- a túlmunkával együtt hetente elrendelhető munkavégzés nem
haladhatja meg a 48 órát,
- az ügyelet teljes tartamában munkaidőnek tekintendő,
- a foglalkoztatott egy 24 órán belül legalább 11 összefüggő órát
kitevő napi pihenőidőre jogosult,
elrendelhet ügyeletet.

Amennyiben ezzel objektív akadálya képeződik a napi pihenőidő igénybevételének, kompenzációként biztosítania kell, hogy a foglalkoztatott az ügyeletet közvetlenül követő munkaidő rovására eltölthesse napi pihenő idejét.

(Ha egy hétközi 16 órás ügyelet elrendelését követően a foglalkoztató közvetlenül a napi munkaidő rovására kiadja a napi pihenőidőt (minimum 8 egybefüggő óra!), ezzel a munkahetet 1 nappal csökkenti, így a heti munkaidő 4 x 8 óra = 32 óra és az ehhez adódó 16 óra hétközi ügyelet 32 óra + 16 óra = 48 óra folytán teljesül a foglalkoztató által elrendelhető heti munkaidő átlag.)

b) a foglalkoztatott figyelemmel arra, hogy:
- az ügyeletet teljes tartamában munkaidőnek tekintendő,
- a foglalkoztatott egy 24 órán belül legalább 11 összefüggő órát kitevő napi pihenőidőre jogosult
saját elhatározásából vállalhat ügyeletet.

Amennyiben ezzel objektív akadálya képződik a napi pihenőidő igénybevételének, a foglalkoztatónak kell kompenzációként biztosítania azt, hogy a foglalkoztatott az ügyeletet közvetlenül követő munkaidő rovására eltölthesse napi pihenőidejét.

A foglalkoztatott annyiszor vállalhat saját elhatározásából ügyeletet, ahányszor az akadályozott napi pihenőideje okán a foglalkoztató biztosítja számára, hogy az ügyeletet közvetlenül követő munkaidő rovására eltölthesse napi pihenőidejét.

1.3
A napi 8 órás kötelező munkaidőt követően:
a) a foglalkoztató figyelemmel arra, hogy:
- a túlmunkával együtt hetente elrendelhető munkavégzés nem
haladhatja meg a 48 órát,
- az otthon töltött készenlét idejével szemben csak a betegellátás
helyszínén végzett tevékenység tekinthető munkaidőnek,
- a foglalkoztatott egy 24 órán belül legalább 11 összefüggő
órát kitevő napi pihenőidőre jogosult,
elrendelhet készenlétet.

Ez esetben a foglalkoztatott számára csak akkor biztosítandó pihenőidő, amikor a készenlét alatt adódó munkavégzések időbeni lefolyása objektív akadályát képezte a napi pihenőidő eltöltésének.

A foglalkoztató egy héten csak annyiszor és addig rendelhet el készenlétet a foglalkoztatott számára, ameddig a készenlétek alatt adódott munkavégzések együttes ideje nem haladja meg a 8 órát.

b) a foglalkoztatott figyelemmel arra, hogy:
- az otthon töltött készenlét idejével szemben csak a betegellátás
helyszínén végzett tevékenység tekinthető munkaidőnek,
- a foglalkoztatott egy 24 órán belül legalább 11összefüggő órát
kitevő napi pihenőidőre jogosult,
saját elhatározásából vállalhat készenlétet.

Ez esetben számára csak akkor biztosítandó napi pihenőidő, amikor a készenlét alatt adódó munkavégzések időbeni lefolyása objektív akadályát képezte a napi pihenőidő eltöltésének.

A foglalkoztatott egy héten annyi készenlétet vállalhat saját elhatározásából, ahányszor a készenlét alatt adódó munkavégzés időbeni lefolyása végett akadályozott napi pihenőideje okán a készenlétet közvetlenül követő munkaidő rovására a foglalkoztató biztosítja a napi pihenőidő eltöltését.

2.1
Pihenő- és munkaszüneti napon:
a) a foglalkoztató figyelemmel arra, hogy:
- a túlmunkával együtt hetente elrendelhető munkavégzés nem
haladhatja meg a 48 órát,
- az ügyeletet teljes tartamában munkaidőnek tekintendő,
- a foglalkoztatott egy 24 órán belül legalább 11 összefüggő órát
kitevő napi pihenőidőre jogosult,
- az igénybe vett heti pihenőnap kompenzálandó, elrendelhet ügyeletet.

Annak ellenére, hogy ezzel objektív akadálya képződik a napi pihenőidő igénybevételének, azt a foglalkoztatónak csak abban az esetben kell az ügyeletet közvetlenül követő munkaidő rovására biztosítania a foglalkoztatott számára, ha a pihenő-, és munkaszüneti napra elrendelt ügyeletet munkanap követi.

Ha a foglalkoztató olyan pihenő,- vagy munkaszüneti napra rendel el 24 órás ügyeletet, amelyet nem követ munkanap, akkor a heti 48 órás átlag teljesülése érdekében a következő kompenzációs lépéseket teheti:
A 24 órából - amennyiben a tárgyhétre még nem rendelt el túlmunkát – 8 órát a tárgyhétre elrendelt túlmunkaként vesz nyilvántartásba, míg a maradék 16 órát például azzal ellensúlyozhatja, hogy az elkövetkező 2 hétben nem rendel el túlmunkát.


Ha a foglalkoztató olyan pihenő,- vagy munkaszüneti napra rendel el 24 órás ügyeletet, amelyet munkanap követ, akkor a heti 48 órás átlag teljesülése érdekében a következőket teheti:
A 24 órából - amennyiben a tárgyhétre még nem rendelt el túlmunkát – 8 órát a tárgyhétre elrendelt túlmunkaként vesz nyilvántartásba, további 8 órát a napi munkaidő rovására kiadandó napi pihenőidő kiadása okán 1 munkanappal csökkentet munkahét okán számolhat le, míg a maradék 8 órát például azzal ellensúlyozhatja, hogy az elkövetkező 1 hétben nem rendel el túlmunkát.

b) a foglalkoztatott figyelemmel arra, hogy:
- az ügyeletet teljes tartamában munkaidőnek tekintendő,
- a foglalkoztatott egy 24 órán belül legalább 11 összefüggő órát
kitevő napi pihenőidőre jogosult,
- az igénybe vett heti pihenőnap kompenzálandó,
saját elhatározásából vállalhat ügyeletet.

Annak ellenére, hogy ezzel objektív akadálya képződik a napi pihenőidő igénybevételének, a foglalkoztatónak, csak abban az esetben kell az ügyeletet közvetlenül követő munkaidő rovására biztosítania azt, ha a pihenő-, és munkaszüneti napot munkanap követi.

A foglalkoztatott saját elhatározásából annyiszor és addig vállalhat olyan ügyeletet, amelyet munkanap követ, ameddig a foglalkoztató biztosítja számára azt, hogy ügyeletet közvetlenül követő időben a munkaidő rovására eltölthesse napi pihenőidejét.

A foglalkoztatott tetszőleges alkalommal vállalhat saját elhatározásából olyan pihenő-, és munkaszüneti napi ügyeletet, amelyet nem követ közvetlenül munkanap.

2.2
Pihenő- és munkaszüneti napon:
a) a foglalkoztató figyelemmel arra, hogy:
- a túlmunkával együtt hetente elrendelhető munkavégzés nem
haladhatja meg a 48 órát,
- az otthon töltött készenlét idejével szemben csak a betegellátás
helyszínén végzett tevékenység tekinthető munkaidőnek,
- a foglalkoztatott egy 24 órán belül legalább 11 összefüggő órát
kitevő napi pihenőidőre jogosult,
- az igénybe vett heti pihenőnap kompenzálandó,
elrendelhet készenlétet.

Ez esetben a foglalkoztatott számára csak akkor kell napi pihenőidő biztosítania, ha az a készenlét, amely alatt adódó munkavégzések időbeni lefolyása objektív akadályát képezte a napi pihenőidő eltöltésének, olyan pihenő-, és munkaszüneti napra esik, amelyet munkanap követ.

A foglalkoztató egy héten csak annyiszor és addig rendelhet el készenlétet a foglalkoztatott számára, ameddig a készenlétek alatt adódott munkavégzések együttes ideje nem haladja meg a 8 órát.

b) a foglalkoztatott figyelemmel arra, hogy:
- az otthon töltött készenlét idejével szemben csak a betegellátás
helyszínén végzett tevékenység tekinthető munkaidőnek,
- a foglalkoztatott egy 24 órán belül legalább 11 összefüggő órát
kitevő napi pihenőidőre jogosult,
- az igénybe vett heti pihenőnap kompenzálandó,
saját elhatározásából vállalhat készenlétet.

Ez esetben a foglalkoztatott számára csak akkor biztosítandó napi pihenőidő, ha az a készenlét, amely alatt az adódó munkavégzések időbeni lefolyása objektív akadályát képezte a napi pihenőidő eltöltésének, olyan pihenő-, és munkaszüneti napra esik, amelyet munkanap követ.

A foglalkoztatott annyi készenlétet vállalhat saját elhatározásából, ahányszor a készenlét alatt adódó munkavégzés időbeni lefolyása végett akadályozott napi pihenőideje okán, a készenlétet közvetlenül követő munkaidő rovására a foglalkoztató biztosítja számára napi pihenőidejének eltöltését.

A foglalkoztatott tetszőleges alkalommal vállalhat saját elhatározásából olyan pihenő-, és munkaszüneti napi készenlétet, amelyet nem követ közvetlenül munkanap.