Változó táppénz-szabályok

Ma dönt a Parlament a táppénz-szabályok változásáról. Mint a Weborvos korábban többször megírta, az előterjesztés szerint a jelenlegi 180-ról 90 napra csökken az úgynevezett passzív táppénz időtartama. Ez azt a betegállományt jelöli, amelyet a munkaviszony – s gyakorlatilag biztosítotti jogviszony – megszüntetését követő 3 napon belül lehet igénybe venni. Ugyanakkor megmaradna az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának méltányossági jogköre, amely indokolt esetben lehetővé teszi a passzív táppénz meghosszabbítását egy évre. Változatlan maradna a táppénz mértéke is, amely kórházi ápolás, s két évnél rövidebb biztosítotti jogviszony esetében 60, más esetekben 70 százalék. A változások 2004 március elsején lépnek hatályba.

A betegek döntő többségét – 86,4 százalékát – a háziorvosok, 11,6 százalékukat a járóbeteg szakrendelők, további 2,1 százalékukat pedig a gondozó intézetek veszik táppénzes állományba. Az egészségbiztosító – a keresőképtelenség elbírálásának megkönnyítése érdekében – orvos-szakmai irányelveket juttat el a háziorvosokhoz, amelyben azt is meghatározzák: az egyes betegségek esetében mennyi a szakmailag indokolt táppénzes nap. Ez nem azt jelenti, hogy csak ennyi ideig lehet a beteget otthon tartani – hangsúlyozta az OEP egészségügyi szakértői és alágazatfejlesztési főosztályának vezetője.

Mint Móricz Ferenc elmondta, a szakmailag meghatározottnál hosszabb táppénzt a kezelőorvosnak meg kell tudnia indokolni. Újdonság a szabályok között az is, hogy a keresőképtelenséggel jelentkező beteg között nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy jár-e nekik táppénz vagy sem. A jövőben értesítést kapnak arról is az orvosok, hogy a hosszú ideje – több mint 200 napja – táppénzes állományban lévő betegeiknél mikor jár le a betegállomány igénybevételére, jogszabályilag maximált egy esztendő.

A 30 napnál hosszabb ideig táppénzen levő betegek állapotát felülvizsgáló főorvosok is ellenőrzik. Az egészségbiztosító állományában jelenleg 280 doktort alkalmaznak e feladatra, akiknek a fekvő betegeket például otthonukban kell felkeresniük. Felfüggesztik a táppénzét azoknak a betegeknek, akik nem tartják be kezelőorvosaik utasításait, vagy nem jelennek meg a felülvizsgálaton. További részletek

Magyarország a kontinens országait tekintve a közép mezőnyben foglal helyet a táppénzes arányt tekintve. Száz dolgozó közül 2001-ben valamivel több mint hárman voltak betegállományban, míg Svédországban ez az arány 4,3, Hollandiában 4,2, Németországban viszont csak 1,4 százalék volt. Tavaly az átlagosan táppénzen töltött idő 35 nap volt, ami a főosztályvezető szerint a passzív táppénznek volt „köszönhető". A legtöbben csont-izomrendszeri és kötőszöveti betegségekkel kerülnek betegállományba, ezen belül is lumbágóval. Második helyen a keringési rendszer betegségei, pontosabban a magas-vérnyomás áll, míg a depresszió és a szorongás a harmadik a sorban.

A kifizetésre fordított összeg nagyságát alapvetően befolyásolja a havi bruttó átlagkereset nagysága, mivel a táppénz kiszámításánál az előző évi átlagkeresetet veszik figyelembe. Ennek tudható be, hogy a 2001-es 18-18,3 százalékkal megnövekedett havi bruttó átlagkereset jelentősen kihat az idei táppénzkifizetésekre is. Az OEP költségvetésében e célra 85 milliárd forintot terveztek idén, holott 93-94 milliárdra lenne szükség.