188 előadás a PhD Tudományos Napokon

A Semmelweis Egyetem hagyományos tavaszi tudományos programjainak részeként a 2018-as PhD Tudományos Napokon az egyetem mind a hét Doktori Iskolájának 188 PhD-hallgatója nyolc előadás- és nyolc poszterszekcióban mutatta be legújabb kutatási és klinikai eredményeit. Idén először a konferencia az Új Nemzeti Kiválósági Program hivatalos rendezvénye, amelyen a 2017-ben támogatást elnyert doktoranduszok, doktorjelöltek és posztdoktorok is előadták tudományos eredményeiket. 

Dr. Szél Ágoston rektor a kétnapos rendezvény megnyitóján hangsúlyozta, idén 25 éve, hogy megszületett Magyarországon az a felsőoktatási törvény, ami a PhD-képzés követelményeit rögzítette. Beszédében méltatta a program nyitóelőadójának munkásságát, kiemelte: Dr. Palkovits Miklós professor emeritus 46 ezres idézettsége és 106-os Hirsch-indexe alapján a legsikeresebb magyar kutató, az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas, és két alkalommal Nobel-díjra is jelölték. Hozzátette, a 1993-as törvénymódosítást követően az agykutató is részt vett az egyetem doktori képzésének kialakításában. 

A Doktori Tanács elnöke, dr. Tímár József szólt arról, hogy a kétnapos konferencia kiváló platformot biztosít a hallgatóknak eddigi eredményeik bemutatására, az előadói szerep gyakorlására, prezentációs technikák fejlesztésére, ami most különösen fontos, mert az átalakított PhD-képzésben részt vevőknek idén először komplex vizsgát kell tenniük.

Beszédében említést tett az Új Nemzeti Kiválósági Programról is, mely három éve zajlik az EMMI égisze alatt. A pályázat keretein belül idén közel 80 millió forint áll rendelkezésre az egyetemen, amit a többi között PhD-hallgatók ösztöndíj kiegészítésére lehet fordítani. 

A fórum tudományos nyitóelőadását dr. Palkovits Miklós professor emeritus (képünk lejjebb) tartotta. Beszámolója tartalmát egy általa címként választott Szentágothai János idézetben foglalta össze: „The science should be a very serious fun”, avagy, „A tudomány legyen  véresen komoly szórakozás”. Kifejtette, a tudományban akkor lehet igazán nagy sikereket elérni, ha a kutató hobbiként tekint a szakmájára. A siker zálogaként nevezte meg a bizonyítási vágyat és az úgynevezett „virtust”, valamint a tárgyi tudást, ami nélkül lehetetlen érvelni és vitatkozni. 

Előadása első felében példákat hozott pályafutása sorsfordító pillanatira, beszélt a tudományt megszállotton művelő középiskolai biológia- és kémiatanárairól, illetve anekdotázott ifjúkorából. Elmondta, sokat foglalkozott azzal, hogy miként lehet az információhordozó agypályákat megfesteni, vagy mi történik akkor, ha ezeket a pályákat átvágják. Felelevenítette a „Palkovits-féle glass-knife” történetét, miszerint a vágáshoz akkoriban fémből készült műtéti késeket használtak, de az ő ötletétől vezérelve a szövettanhoz használt üveg fedőlemezből késszerű műszert vágtak ki gyémánttal. Az így kapott eszköz sokkal vékonyabb, finomabb volt, mint a fém műtéti kés. 

Sikereiről szólva említést tett a nemzetközi szinten is egyedülálló a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében működő Humán Agyszövet Bank és Laboratóriumról, ahol jelenleg hatvanezer különböző mintát tárolnak, és a saját kutatások mellett tíz NAP kutatócsoport számára biztosítottak eddig mintát. 

„Kell valami, amit az ember jobban tud másoknál, mert akkor bárkivel dolgozik is együtt, annak teljes jogú partnere lesz” – vélte Dr. Palkovits Miklós, aki szerint az első és legfontosabb dolog egy kutatónál, hogy legyen „önálló arca”. 

A kétnapos rendezvény meghívott előadói között szerepelt két tavalyi Kiváló PhD-oktató, dr. Noszál Béla, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet professor emeritusa és dr. Kovalszky Ilona, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professor emeritája, továbbá dr. Palkovits Miklós mellett dr. Maurovich-Horvat Pál, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kardiológiai Központ egyetemi docense is. 

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

További részletek a Semmelweis Egyetem honlapján.