19 millió mintát tárolhat a szegedi biobank

A Szegedi Tudományegyetem válik a hazai egészségügyi kutatásfejlesztés központjává

Személyre szabott orvoslás és sokkal hatékonyabb onkológiai kezelések kutatás-fejlesztései - ezt várják a jövőben a Szegedi Tudományegyetem biológiai mintatárolási igényeit kiszolgálni hivatott, 2020 tavaszára elkészülő biobanktól. Az épületbe egy 19 millió minta tárolására alkalmas, több mint 3 milliárd forint értékű robotizált berendezés kerül, írja a Magyar Hírlap online.

Magyarországon egyedüliként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csatlakozott az Európai Unió tagállamainak biobanki tevékenységét felügyelő Biobanking and BioMolecular Resources Research Infrastructure-European Research Infrastructure Consortium (BBMRI-ERIC) infrastrukturális hálózatához. Az erről szóló megállapodást 2020. január 21-én írta alá Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja és Erik Steinfelder, a BBMRI-ERIC vezérigazgatója.

További szakmai elismerést jelent, hogy a világ egyik legnagyobb rákkutató programjának európai vezetője, a svédországi European Cancer Moonshot Lund Center szintén támogatja a fejlesztést. A szegedi egyetem biobanki tevékenységéhez kapcsolódó oktatási, betegellátási és kutatási folyamatok magas színvonala és nagy potenciálja miatt a Spartacus Cancer Foundation alapítvány a világ élvonalába tartozó, modern, robotizált mintatároló rendszert adományozott az egyetemnek. A több mint 3 milliárd forint értékű automata berendezés 19 millió minta tárolására alkalmas.

Az eszköz a Szegedi Tudományegyetem új biobankjában kap helyet, melynek alapkövét 2020. január 21-én tette le Dr. Horváth Zita, felősoktatásért felelős helyettes államtitkár, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja, Erik Steinfelder, a BBMRI-ERIC vezérigazgatója, Prof. Dr. Markó-Varga György, a European Cancer Moonshot Lund vezetője és John Les Corps, a Spartacus Cancer Foundation alapítvány alapító tagja.

A biológiai minták gyűjtésének és tárolásának több mint 75 éves múltja van a Szegedi Tudományegyetemen, a minták számos klinikai, orvosbiológiai és élettani kutatás alapjait jelentik – fogalmazott Prof. Dr. Rovó László rektor. Hozzátette, a biológiai minták tárolása a világon mindenhol jelentős technológiai fejlődésen megy keresztül, ezért a globális egészségügyi fejlődésnek megfelelően az SZTE-n több éve zajlik szakmai, infrastrukturális és minőségirányítási fejlesztés a biobanki tevékenységek területén.

A BBMRI-ERIC jelenleg 20 országot foglal magában, ez mind méretében, mind pedig eredményességét tekintve az egyik legnagyobb európai kutatási infrastruktúrának számít – mondta Erik Steinfelder, a BBMRI-ERIC vezérigazgatója. Hangsúlyozta, hogy bár Magyarország nem tagja a szövetségnek, ugyanakkor a szegedi fejlesztések és tudományos eredmények ismeretében a szövetség döntése alapján Magyarországról egyedüli intézményként az SZTE közvetlenül csatlakozhat a hálózathoz. Ennek köszönhetően Magyarország ezen az új innovatív kutatási területen is fontos nemzetközi szereplőként képviseli az oktatás-kutatás-betegellátás hármas egységén alapuló kiválóságot.