'Helyreállt a beszállítóink bizalma'

Korábban a Kórházszövetség elnöke jogi szakértők közreműködésével elemezte a dunaújvárosi kórházban kialakult helyzetet, ezúttal pedig dr. Mészáros Lajos főigazgató reagál a felvetett gondolatokra.
A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház – Rendelőintézet főigazgatója, dr. Mészáros Lajos megérti a Magyar Kórházszövetség elnökének, dr. Rácz Jenőnek az aggodalmát, azonban az ítéletalkotás előtt a körülmények megismerését és mérlegelését is fontosnak tartja. Mint ismeretes, a dunaújvárosi kórház a tulajdonos önkormányzat döntése nyomán tavaly nyáron alakult át költségvetési intézménnyé, miközben adóssága a korábban az intézményt működtető gazdasági társaságban maradt.

A főigazgató 2010 júliusától vette át kórház vezetését, akkor összesen 1,67 milliárd forint tartozása volt a kórháznak, ebből a lejárt 1,47 milliárd. Az önkormányzati megbízottal, dr. Pók Tiborral együttműködve 2011 március végére sikerült a tartozást 1,2 milliárd forintra csökkenteni, ebből a lejárt rész egymilliárd forint volt. Egy éven belül tehát egyharmadával csökkent a kórház kötelezettsége. Úgy véli, logikus lépés lett volna a beszállítók részéről, hogy – látva a kórházi likviditás javulását – türelmet tanúsítanak, és ne kezdeményezzenek felszámolási eljárást a kórházat működtető kft. ellen. A legtöbben nem is kezdeményeztek. Volt azonban néhány beszállító, akik – véleménye szerint – azért, hogy hamarabb fizessék ki őket, 2010 végétől rendre beadták a bírósághoz a felszámolási kezdeményezésüket.

Természetesen a kórház megpróbálta kezelni ezeket a helyzeteket, de ez legtöbbször csak átmenetileg sikerült, mert újra kezdeményezték a felszámolást. Ezt bármikor megtehették, hiszen lejárt számlájuk volt. A főigazgató személyes véleménye az, hogy az érintett beszállítók valódi célja nem a felszámolás volt, hanem a pressziógyakorlás. Ha türelmet tanúsítottak volna – ahogyan a költségvetési szervként működő kórházak esetén teszik, hiszen azokat nem lehet felszámolni –, idővel konszolidálódott volna a helyzet. Ebben az esetben nem maradt volna hoppon az a nem kis beszállítói kör, amelyik türelmes volt, látva a kórház javuló helyzetét. Ugyanakkor az önkormányzat lépését is megérti, hiszen kötelezettsége a betegellátás. Ha ezt nem látja biztosítottnak a helyhatóság, vagy nagy kockázatúnak ítéli a kórház kft. működését a felszámolási eljárások miatt, logikus lépésként új költségvetési szervet hozott létre a feladat ellátására, fogalmaz az interjúban Mészáros Lajos. A főigazgató megerősíti: nem a sajátos adósságkonszolidáció lehetett az önkormányzat célja ezzel a lépéssel, hanem a kórházhoz tartozó 120 ezer lakos betegellátásának biztonsága, valamint a város második legnagyobb foglalkoztatójának számító kórház működésének fenntartása, és legalább háromezer ember megélhetésének biztosítása.

A hiány felhalmozódásának okairól elmondta, hogy a 2000-es évek elején, amikor még nem volt teljesítménykorlát, a kórháznak a jelenleginél átlagosan 25–30 százalékkal nagyobb forgalma volt. Az ekkor kötött beszállítói szerződések általában hosszú távra szóltak és nagyarányú fix elemeket tartalmaztak, vagyis nem kellően tudták követni az időközben szűkülő TVK és ezzel párhuzamosan csökkenő forgalom költségcsökkentési igényét. Ehhez tartozik még, hogy a korábbi menedzsment a kiszolgáló funkciókat és majdnem a teljes krónikus ellátást kiszervezte, hasonlóan rugalmatlan konstrukcióval. Az egyik külső telephelyen működő rendelőintézetet a korábbi önkormányzat eladta, és a kórház visszabérelte. A CHF-alapú bérleti szerződés az utóbbi években egyre kényelmetlenebbé vált a kórház számára, ugyanakkor erre a telephelyre a csökkenő forgalom és a belső racionalizálás miatt már nem is volt szükség, de a szerződés szintén hosszú lejáratú volt. Mindezek az okok oda vezettek, hogy az intézmény képtelen volt alkalmazkodni a csökkenő TVK-hoz és a technológiai fejlődés hozta csökkenő fekvőbeteg-ellátási igényekhez. Az új költségvetési szerv létrejöttével az egész beszállítói tevékenységi kört közbeszereztetni kellett, illetve újra kellett kötni a szerződéseket, hiszen az eredetiek a jogfolytonosság hiánya miatt ellehetetlenültek. Kijelenthető, hogy majdnem ugyanaz a beszállítói kör maradt a kórházban, és mégsem képződött lejárt számla az új költségvetési szerv hét hónapos működése során, gyakorlatilag változatlan bevételek mellett. Ennek fényében azt gondolja a főigazgató, hogy a rugalmasabb konstrukciójú szerződésállomány mellett kisebb hiány alakult volna ki, vagy akár teljesen kiegyensúlyozott működés is megvalósítható lett volna, tehát beszállítóink nagy része a kórház csökkenő bevételei mellett is nagyobb eséllyel pénzénél lenne.

A kórház tavaly év végén 170 milliós forintot kapott konszolidációra, szeretnék elérni, hogy az összeget a kórház kft. lejárt szállítói követelésére fordíthassák, hiszen az új költségvetési intézménynek nincs lejárt tartozása. Ezzel kapcsolatban várják Szócska Miklós államtitkár állásfoglalását.

– Teljesen stabilizáltuk a működésünket, minden számlánkat fizetni tudjuk, nincsenek határidőn túli tartozásaink, ami nyilván pozitív üzenet a beszállítóinknak. Tény, hogy a kezdeti időszakban volt bennük némi gyanakvás, hiszen egyesek közülük eleinte csak készpénzért voltak hajlandóak szállítani nekünk. Mára azonban ezek a kitételek jórészt megszűntek, ami azt jelzi számomra, hogy helyreállt a beszállítóink bizalma az intézmény iránt – fogalmazott a főigazgató.

További részletek a Weborvos Pro portálon.